A konferenciasorozat hagyományát folytatva a rendezvénynek idén is egy nagy múltú egyetem adott otthont. A veszprémi Pannon Egyetemmel közös konferencia pedagógusok, szociológusok, oktatáskutatók és pszichológusok aktuális kutatásait mutatta be a médiafogyasztásról, médiaoktatásról és ezek hátteréről. Az előadók kiemelt figyelmet szenteltek az online térben rejlő kihívásoknak, a digitális identitás, magatartásformálás és médiahasználat fejlesztő mechanizmusainak.

Szadai Károly, a Médiatanács tagja nyitóbeszédében kiemelte, hogy ’A gyermekek médiahasználata a segítő szakmák szemszögéből’ elnevezésű értekezés egy olyan konferenciasorozat harmadik állomása, amelynek célja, hogy ne csak hatósági oldalról, hanem a fogyasztók szempontjából is vizsgáljuk meg a médiahasználat aktuális kérdéseit. Emlékeztetett, hogy a korábbi, első két alkalmon drámai beszámolók hangzottak el a médiafogyasztás hatásait közvetlenül érzékelő szakemberektől – így kiderült egyebek mellett, hogy az óvodába lépő gyermekek fele már ekkor saját mobileszközzel és korlátlan internethasználattal rendelkezik. A konferencia célja olyan gyakorlatok felkutatása volt, amelyek segíthetnek megoldani a médiahasználatból adódó problémákat, hozzátéve, hogy a konferenciasorozat 2025-ben is folytatódni fog. Az abszolút tiltás és teljes szabadság között kell megtalálnunk, hogyan tudjuk a digitális eszközök használatát a káros hatások minimalizálásával és az előnyök kiaknázásával bevonni a gyermekek hétköznapjaiba.

Abonyi János köszöntőbeszédében emlékeztetett, hogy bár a digitális eszközök használatából adódó hátrányokat mérlegelve gyakran aggodalommal tekintünk a jövőbe, létezhet olyan élethelyzet, amikor a digitális közösség valamelyest helyettesítheti a valós közösségeket és kapcsolatokat. A Pannon Egyetem rektora példaként említette, ha valaki egy komoly betegség miatt képtelen valós közösségekhez kapcsolódni. Arról is beszélt, hogy az emberek értékeit, életét a szokásaik határozzák meg, amelyek jelentős része gyermekkorban alakul ki – éppen ezért adhat okot aggodalomra az, hogy milyen hatások érik a gyermekeket a médiában.

Kubinger-Pillmann Judit előadásában arról beszélt, hogy az óvodás korú gyermekek kreativitásának fejlesztésében és eszközhasználatának alakításában kiemelkedő szerep jut a szülőknek és az óvodapedagógusoknak. A Pannon Egyetem docense elmondta, hogy a gyermekek úgy játszanak, ahogy a szülőktől látják, ezért az óvodai környezetben is egyre inkább bevonják a digitális világot a játékmiliőbe. Hozzátette, hogy a változás rohamos, egyre fiatalabb korosztály életébe gyűrűzik be a digitalizáció. Véleménye szerint a digitális eszközök nem helyettesíthetik például az élő, szóbeli mesét és fontos, hogy a digitális és az analóg tevékenységek egymást kiegészítve jelenjenek meg a gyermekek mindennapjaiban úgy, hogy az előbbiek minimális képernyőidő mellett különböző készségeket, képességeket fejlesszenek.

Aczél Petra előadása a mesterséges intelligenciára (MI) és az MI-alapú készülékekre koncentrált. A Médiatudományi Intézet kutatásvezetője egyebek mellett elmondta, hogy a ChatGPT ingyenessé válása 2022-ben – bár kivételes, nagy hatású és váratlan, úgynevezett „fekete hattyú” jelenség volt – a mai napig túlértékelt esemény. Példaként említette, hogy a legtöbben azt gondolnánk, a ChatGPT előbb érte el az egymilliós felhasználószámot, mint a META közösségi alkalmazása, a Threads – valójában azonban éppen fordítva történt, de a ChatGPT látogatószáma mára a kezdeti időszakhoz képest is jelentősen lecsökkent. Aczél Petra kiemelte egy amerikai kutatás eredményeit is, amely szerint szülők csupán 35 százaléka beszél gyermekével az MI-ről, pedig 80 százalékuk tart annak hatásaitól. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi oktatók 87 százaléka nem kapott semmiféle szakmai felkészítést az MI-ről. Úgy fogalmazott: ez a teljes okatási rendszer számára kihívást jelent.

A közönség a konferencia további részében pedagógusok, oktatáskutatók és pszichológusok aktuális, médiafogyasztásról és médiaoktatásról szóló kutatásaiba tekinthetett be. Az előadók kiemelt figyelmet szentelnek az online tér kihívásainak és a digitális identitás, magatartásformálás és médiahasználat fejlesztő mechanizmusainak. A konferencia résztvevői megismerhették az NMHH edukatív célú gyermekvédelmi kiadványait, valamint előadást hallhattak a Gyermekvédelmi Főosztály tevékenységéről, az Internet Hotline gyakorlatáról. valamint a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központok élményalapú oktatási módszereiről is.