Doktorandusz-konferencia a RETÖRKI-ben
A 20. századi magyar történelem kutatásához kínált új szempontokat a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár. A 2025. november 10-én megrendezett doktorandusz-konferencia többek között a Rákosi és Kádár-kori településpolitika kutatásához, Baranya megye szerb megszállásának történetéhez és hátteréhez, a párton belüli tisztogatások és koncepciós perek történetének feldolgozásához járult hozzá újszerű szempontokkal. Szadai Károly, a Médiatanács tagja a diskurzuselemzés alkalmazásával emelt be új jelentés-rétegeket az értelmezés keretei közé a Kádár-rendszer kutatásában.
A doktoranduszok részvételével rendezett előadások azokat a kutatási témákat, irányokat mutatták be, amelyek megkísérlik a kilépést a rögzült, megszokott történeti kronologikus és/vagy eseménytörténeti elemzések köréből. Beemelik a posztmodern módszertant a forrásadatokban rejtve maradt jelentések felszínre hozása érdekében. Előadást hallhattunk a Kádár-kori űrhajóspropaganda elemeiről, az 1970-es évek vietnámi mindennapjainak hatásáról a NEFB magyar tagjaira. A széles körben vitákat kiváltó akadémiai kutatóhálózat átalakításának előzményeiről: Az átalakításra vonatkozó tervekről a rendszerváltás időszakából (1985–1994).
A Kádár-kori magyar filmkritika vizsgálatán keresztül a korabeli kultúra-értelmezés horizontjai tárultak fel, amely szoros összefüggést mutat a népi ellenzék által felvetett témákkal és az általuk megteremtett fórumokkal a hetvenes években. A rendszerváltás korához közeledve az MDF, az FKgP és a KDNP 1990-es választási programjában a szovjet–magyar kapcsolatok jövőjéről alkotott elképzelések feszültek egymásnak. Szadai Károly előadása a diskurzus feletti uralom történelemformáló erejére hívta fel a figyelmet.
Szadai Károly
Előadásában a nyelv társadalmi használatát vizsgálata, mely rávilágít a nyelv valóságot szervező voltára: A »diskurzus« társadalomelméleti fogalomként a jelentések és narratívák, a politikai küzdelmek színtere. Ez a nézőpont a nyelvet olyan hatalmi eszköznek tekinti, amely nem csak segít a hatalom gyakorlóinak behatárolni egy társadalomban az elképzelhető diskurzusok körét, de megszabja azok kereteit is, annak érdekében, hogy a hatalmat megőrizhessék, sőt újratermeljék. Az előadás központi kérdésként tárgyalta, hogy vizsgálható-e kritikai attitűddel az, ahogyan a Kádár-rendszer hatalmi elitje átalakította a baloldali rendszerkorrekciós diskurzust, a rendszer megváltoztatását célzó liberális diskurzussá annak érdekében, hogy a régi rendszerben felhalmozott hatalmi pozícióit átmenthesse az új rendszerbe.
Az előadás rávilágított, hogy az 1989-90-es rendszerváltás-diskurzus dominánssá válásának egyik következménye az, hogy megteremtette a rendszerváltás körüli konszenzualitás hamis illúzióját és a békés átmenet ígérete mentén előre kiszabályozta a diskurzusból az olyan fontos kérdéseket, mint a számonkérés vagy a kárpótlás. Más következménye, hogy a rendszerváltás emlékezetének kialakult egy nagyon is hatékony diskurzusa, ami meglepően sokáig, egészen 2006-ig elrendezte nem csak a rendszerváltásról, de nagyon sok vonatkozásban a Kádár-rendszerről szerzett tudásunkat is.
A konferencia programja:
