A meghívott előadók jog- és társadalomtudomány, valamit a pszichológia és a pedagógia területéről érkeztek, bemutatva saját szakterületeik eszköztárát és kihívásait az online gyermekvédelemben. A workshop egyes szekciói a gyermekvédelem tudományos igazolását követően a médiajog, majd pedig a büntetőjog releváns szabályozása felé fordult. A fő kérdés, hogy miként reagál a jogalkotó az online gyermekvédelem kihívásaira, s e módszerek a való életben miként hasznosulnak. 

A workshop négy panelbeszélgetésből állt, ahol a meghívott előadók először 10-15 percben bemutatták saját szakterületüket, majd választ adtak a hallgatóság és a moderátor kérdéseire, problémafelvetéseire.

A „Tartalomszabályozás az online térben” című szekcióban több NMHH-s kollégánk is rész vett, a szekciót Monori Zsuzsanna, a Médiatudományi Intézet kutatója moderálta.

A szekció első előadásán Nyakas Levente, a Médiatudományi Intézet vezetője arról beszélt, hogy az analóg médiakörnyezethez képes miként alakult át a média területén az állam-szolgálató-család triászára alapított a gyermekvédelmi felelősségi rendszer a digitális környezetben, és ez milyen okokra vezethető vissza. Az online környezet szabályozási nehézségei között említette az állam szabályozói szerepének átalakítását, példaként hozva új beavatkozási formákat az Egyesült Államokból és Európából.

Csalár Dorina pedig az Internet Hotline működéséről és a hotline-ok gyermekvédelemben betöltött szerepéről beszélt a hallgatóságnak. Csalár Dorina előadásában szó esett az IH eljárásáról, a bejelentési kategóriákról és az IH partnereiről. Kollégánk kiemelt figyelmet szentelt a gyermekpornográfia kategóriában érkező bejelentéseknek, hiszen ez a kategória volt az, ami világszerte „életre hívta” a hotline-okat.

Fáczán Gábor, az Online Platformok osztályának vezetője a közösségi médiaplatformok gyermekvédelmi politikáját ismertette. Előadásában kiemelte: az online környezet és a közösségi média olyan új problémákat hozott felszínre, amelyek korábban nem látott mértékben képesek hátrányosan befolyásolni a kiskorúak lelki, szellemi fejlődését, ez volt az egyik oka a szabályozás létrejöttének. A Digitális Szolgáltatásokról szóló EU rendelet hatékonyabb panaszkezelést, és a jogellenes tartalmak gyorsabb eltávolítását teszi lehetővé, továbbá megtiltja a profilalkotáson alapuló célzott reklámok küldését kiskorúak részére.

A beszélgetésen szó esett arról is, hogy az NMHH létrehozta az onlineplatformok.hu weboldalt, amely a közösségi oldalak, videómegosztók, online piacterek aktív felhasználói számára nyújtanak segítséget eligazodni az online platformok világában és a szabályozásban.

Egy későbbi szekcióban pedig Varga Árpád gyermekvédelmi elemző munkatárs a kibertér veszélyeire hívta fel a figyelmet.

A több mint egy órás beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a szülők ismerjék a gyermekeiket és a gyermekeiket megillető jogokat ahhoz, hogy megfelelő segítséget és védelmet tudjanak nyújtani számukra.