A sharenting jelensége olyan káros online magatartás, amelyre megfelelő jogi- és médiaműveltségi eszközöket szükséges találni. A meghívott szakértők e problémakör pszichológiai, szociológiai, médiaműveltségi és jogi aspektusait vizsgálták három szekcióban. Az első szekcióban a gyermekek online identitásának kialakulását és az online tér gyermekek személyiégfejlődésére gyakorolt hatásait vizsgálták a meghívott előadók. Pelle Veronika (NMHH Gyermekvédelmi Főosztály, Budapesti Corvinus Egyetem) szerint a gyermekeknek már születésük előtt lehet digitális lábnyoma a ma divatosnak számító magzati képek posztolása révén. „A sharenting öt árnyalata” címmel bemutatta, hogy az NMHH keretében végzett kutatások szerint a gyermekekről készült fénykép- és videófelvételek tekintetében általános a szülői oda nem figyelés, amely a gyermekek digitális identitásának önkényes megalkotása.

A workshop második szekciója a sharenting jelenségét helyezte középpontba.  Prof. Dr. Aczél Petra (MTMI, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) a fényképkészítés technológiai és szociológiai változásain, a családi intim pillanatok megörökítésének és másokkal való megosztásának modern mechanizmusain keresztül mutatta ki, hogy a szimbolikát hordozó rituálék helyét mára átformálták az olyan a rutinszerű cselekvések, mint a családi események megörökítése különböző okoseszközökkel. „A sharenting mint családi rítus és történetmesélés – milyen identitások születhetnek a digitális dimenzióban?” címmel tartott előadásában kimutatta, hogy az egyes életszakaszokhoz kapcsoló, jelentőséget hordozó pillanatokat képesek vagyunk a fényképezés rutinja és a digitális világ elvárásai alá rendelni.

A workshop harmadik, utolsó szekciója a lehetséges megoldásokat vizsgálta dr. Monori Zsuzsanna (MTMI, MCC) moderálásával. Jogon túli megoldásokról, a médiahatósági eszközökről adott elő Dr. Varga Árpád (NMHH Gyermekvédelmi Főosztály, Eötvös Loránd Tudományegyetem) „Szülői odafigyelés a gyakorlatban – egy hatóság nem hatósági eszközei a szülői bevonódás támogatására” címmel. Szemléletváltás mutatkozik az online gyermekvédelemben, mivel a gyermek, mint fogyasztó, védelmétől egyre inkább a szülői kötelezettségek és az erre való edukáció irányába mozdul el a szakmai diskurzus. A szülő nevelési kötelezettségébe tartozik ugyanis az is, hogy tisztában legyen a szülő gyermeke online jelenlétével. Jogalkalmazói oldalról Dr. Nyakas Levente (MTMI, METU) „Platform, szülő, gyermek – szabályozási kísérletek a felelősségek megosztására” című előadásában többek között a francia jogban létező „digitális nagykorúság” fogalma kapcsán mutatta ki, hogy a szabályozó elsődleges válasza, hogy több hatalmat, kontroll lehetőséget ad a szülőnek.