Más országokhoz és szakmai szervezetekhez hasonlóan a MÚRE is olyan jelenséggel próbálja felvenni a harcot, amire igazából még sehol sem találtak megoldást.  Annál is inkább, mert a mérvadó nemzetközi szabályozások a kommenteket, blogbejegyzéseket, fórum-hozzászólásokat még olyan országokban sem tekintik szerkesztett tartalomnak, ahol hatályban van a médiaszolgáltatásokra és a sajtótermékekre vonatkozó médiatörvény (például Magyarországon). A MÚRE értékelése szerint Romániában pedig a média, főleg az internetes média szabályozása jóval elmarad az európai standardoktól. Ugyanakkor másutt is legfeljebb az egyes országok joggyakorlatában előforduló egyedi esetek precedens értékű bírói határozatait lehet alapul venni normakontroll gyanánt.

A MÚRE közleménye nem is próbálkozik a kérdés átfogó rendezésével, arra helyezi a hangsúlyt, hogy legalább az újságírók tartsák be az elemi normákat. Az egyesületnek van saját etikai kódexe, amelyben tagjai számára – összhangban a nemzetközi újságírói érdekvédelmi szervezetek, valamint a társszervezetek vonatkozó normáival – kötelező módon előírja a magatartási szabályokat. Az újságírói, szerkesztői, műsorszerkesztői, kiadói tevékenységre, a tartalomszolgáltató szervezetekre egyaránt érvényes, kódex egyelőre nem tartalmaz az internetes médiafelületeken gyakran eluralkodó, a személyes indulatok, sérelmek, politikai nézetkülönbségek által kiváltott, nem ritkán gyűlöletté izzó indulatokra vonatkozó szabályozást. Az sem tisztázott, hogy az internetes felületek kommentjei, blogbejegyzései tárhely-igénybevételnek, olvasói levélnek vagy egyszerű híresztelésnek minősülnek-e, és ennek megfelelően milyen jogi értelmezés alá esnek. A MÚRE etikai testülete, a Becsületbíróság már dolgozik az etikai kódex ilyen irányú korszerűsítésén, az Igazgatótanács pedig ezt a munkát széleskörű szakmai viták szervezésével kívánja segíteni.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mi válthatta ki a szakmai állásfoglalás megfogalmazását az adott pillanatban, de a kibocsájtók hangsúlyozták, hogy nem egy bizonyos konkrét eset kapcsán léptek a nyilvánosság elé. Megfogalmazásuk szerint az utóbbi időben a Becsületbírósághoz érkezett több etikai panasz közös tanulságát fogalmazták meg, a cél pedig, az volt, hogy az üzenetet ne csak a panaszosok és a bepanaszoltak ismerjék meg, hanem legyen ismert a romániai magyar újságíró-társadalom és a médiafogyasztók szélesebb körében is. Ebből mindenesetre arra lehet következtetni, hogy többször is volt precedens az említett vétségek elkövetésére, az újságírói hivatást professzionális módon űző kollégák részéről is.

Ezért a közlemény hangsúlyozza, hogy az újságíró mint közszereplő és közvélemény-formáló, munkaidőn kívül sem fogalmazhat meg, illetve nem tehet közzé a közbeszédben, újságírásban, közösségi oldalakon, vagy akár a blogokban, az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, etikailag vállalhatatlan, az elfogadható közösségi megnyilvánulással ellentétes, uszító, kirekesztő, diszkrimináló gondolatokat, nem élhet a gyűlöletbeszéd eszközével. A tisztességes újságírói magatartásnak a szabadságjogok, a demokratikus közélet, a jogállam keretei közötti érvényesítéséért, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete felkéri a romániai magyar média munkatársait, tartózkodjanak olyan tartalmak közzétételétől, amelyek áthágják az újságírói szakmai-etikai magatartásszabályokat.

A közlemény megjelenését kommentelő olvasók nagy többsége üdvözli és helyesli az abban leírtakat, mindazonáltal többen megjegyzik, hogy az említett normák számon kérését  nem biztos, hogy éppen a magyar újságírók körében kellene kezdeni. Hosszasan tudják ugyanis sorolni azokat a román nyelvű orgánumokat, amelyek igen gyakran megengedik maguknak a magyarellenes, sok tekintetben etikátlan kirohanásokat és hangnemet.