Kiderült, hogy az USA egyik telekommunikációs szolgáltatója, a Verizon bírósági végzés alapján információkat adott át az NSA-nak. A botrány kirobbanása után a Washington Post arról számolt be, hogy az NSA egy PRISM elnevezésű program segítségével internetes szolgáltató cégek adatforgalmát is megfigyelés alatt tartja, ami adatvédelmi szempontból meglehetősen aggályos, ugyanis így magánszemélyek elektronikus üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába. Nem sokkal később az is kiderült, hogy többek között az Apple, a Google, a Facebook, a Microsoft, valamint a Yahoo! vállalatok felhasználóit is megfigyeli az NSA, hozzáfér a szervereihez, de ami ennél is elrettentőbb, hogy a felhasználói adatok és a továbbított üzenetek mellett a Facebookon megtalálható ismeretségi köröket is felderíti, amely többek között nagymértékben megkönnyítheti egy esetleges nyomozás munkálatait. Kezdetben csak az NSA adatgyűjtési gyakorlatát hozták nyilvánosságra, ám nem sokkal később kiderült, hogy a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata is adatgyűjtést folytatott az elmúlt évek során, az amerikai programhoz kapcsolódva.

A PRISM programról nyilvánosan még nem adtak részletes felvilágosítást, ám a nemzeti hírszerzési igazgató, James Clapper azt állította, hogy az megfelel a törvények által előírt adatvédelmi elvárásoknak. Értesülések szerint a program 2007-ben indult, ám az említett vállalatok szerint ügyfeleik adatvédelemhez való joga nem sérült. Larry Page, a Google elnök-vezérigazgatója, és Marc Zuckerberg a Facebook alapítója, leszögezték, hogy sem a kormány, sem más szervezet nem férhet hozzá adatbázisukhoz. A Politico című lapnak a Google szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a Google nagyon ügyel a felhasználók adatainak védelmére, és hangsúlyozta, hogy a vállalat kizárólag a törvények által előírt módon ad ki információt.

A napokban a botrány tovább duzzadt, amikor kiderült, hogy a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a húsz vezető, fejlett és felzárkózó gazdasági hatalom (G20) két magas szintű londoni értekezletén megfigyelte a résztvevők e-mailjeit, valamint telefonos hívásait. Kiderült az is, hogy az NSA Angliában dolgozó szakértőinek közreműködésével kísérlet történt Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök Moszkvával folytatott műholdas telefonbeszélgetéseinek lehallgatására is. Putyin elnök a hétvégén, még a csúcs előtt, Londonban fel is tette a kérdést: hogyan adhatnak fegyvert olyanoknak, akik halottak testrészeit eszik meg, és ezt videóra veszik? Ezzel arra a szíriai „lázadó” parancsnokra utalt, aki egy hírhedt videón egy kormánykatona szívéből evett.

A kiszivárgott dokumentumok alapján azonban nemcsak az oroszokat, de Mehmet Simsek akkor török pénzügyminisztert is lehallgatták – utóbbit a britek, azért, hogy kiderítsék, mit gondoltak a pénzügyi válság után a globális pénzügyi rendszer reformjáról.

A Guardian szerint ez utóbbi információ is egy egykori NSA alkalmazottól származik, és a korábbi botrány is azért robbant ki, mert az egykori alkalmazott, Edward Snowden kitálalt az NSA, valamint a hasonló profilú brit GCHQ adatgyűjtési programjáról. Snowden az NSA volt alkalmazottja, aki nem bírta tovább magában tartani az amerikai kormány hírszerzési, adatgyűjtési gyakorlatát, amely lerombolja a magánélethez fűződő jogot, az internet szabadságát és a világ népeinek alapvető szabadságjogait az általa titokban kiépített masszív megfigyelő gépezettel. Az egykori alkalmazott elmondta, hogy más oka nem lett volna, hiszen Hawaiion élt barátnőjével, és stabil karrierje mellett dollár ezreket keresett.  Snowden  a botrány kirobbanása után Hawaiiról Hongkongba repült, és azóta is ott van, egy szállodában. Állítása szerint Hongkongban elkötelezetten védelmezik a szólásszabadságot és a politikai szembenállás jogát. Snowden azt is hozzátette, hogy szerinte Hongkong az egyik olyan hely a világon, amely szembeszáll az amerikai kormány elképzeléseivel.

A brit kormány nem kérdőjelezte meg a Snowden által átadott információk igazságtartalmát. William Hague brit külügyminiszter szerint pedig a GCHQ és az NSA, illetve annak korábbi szervezetei az 1940-es évek óta egy olyan kapcsolatrendszert építettek ki, amely segítségével számos terrortámadást sikerült megakadályozni. A külügyminiszter elmondta, hogy a brit szolgálatok mindig a brit törvényeknek megfelelően járnak el. Keith Alexander, a szolgálat tábornoka nyilatkozatában elmondta, hogy az NSA felül kívánja vizsgálni az átvilágítási szabályokat, amelyek nem teszik lehetővé, hogy az adatgyűjtéssel kapcsolatos Edward Snowden az NSA-nal dolgozhasson.

Nem lehet pontosan tudni, hogy kiket érint az amerikai adatgyűjtési botrány, mert nem tártak minden információt a nagyközönség elé, és az érintett hatóságok továbbra sem nyilatkoznak. Még Viviane Reding, a bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke is számon kérte Eric Holder amerikai igazságügyi minisztert, és magyarázatot követelt a múlt héten kirobbant megfigyelési, adatgyűjtési botrányra. Még azt sem lehet tudni, hogy csak a telefonon vagy interneten kommunikáló felek adatait, illetve a hívás hosszát vagy a társalgás tartalmát is kémlelte-e az amerikai kormányhivatal.

Obama elnök népszerűsége nem állt még soha ilyen alacsonyan, köszönhetően annak, hogy  több botrány is ötvöződött az elmúlt időszakban az USA-ban. Egyrészt az amerikai titkosszolgálatok átfogó adatgyűjtése, másrészt az amerikai igazságügyi minisztérium újságírók kommunikációjának lehallgatása, valamint az adóhivatal által indított, célzottan a konzervatív csoportok ellen irányuló vizsgálata csökkentette az amerikai kormány népszerűségét. Mindezek után az is megkérdőjelezhető, hogy a kormányzat mennyire adott hű képet a bengázi amerikai diplomáciai képviselet elleni tavaly szeptemberben kitört terrortámadásról. A megkérdezettek közül tízből hat válaszadó szerint az elnök nem reagál megfelelően az lehallgatások ügyére. A volt CIA és NSA alkalmazott, Edward Snowden tettét a megkérdezettek 52 százaléka elítélte, 44 százaléka pedig pozitívan értékelte – 54 százalék vélekedett úgy, hogy az amerikai kormánynak meg kell kísérelnie az Egyesült Államok területén felelősségre vonni Snowdent.