Megjelent könyvsorozatunk legújabb kötete, melyben Lee C. Bollinger két írása, „A toleráns társadalom” és a „Korlátlan, erőteljes és szélesre nyitott” olvasható
Lee C. Bollinger az amerikai szólásszabadság kutatója, a tengerentúli jogtudományi „establishment” elismert és gyakran hivatkozott alakja. A kötetben megjelent két könyve, „A toleráns társadalom” és a „Korlátlan, erőteljes és szélesre nyitott…” közel negyedszázados különbséggel látott napvilágot, de időbeli különbségük alig érzékelhető – mindkét kötet rendkívül aktuális problémákat boncolgat. A szerző az amerikai szólásszabadság kutatója, így írásai hamisítatlanul amerikaiak. Ám Bollinger felfogásának számos eleme igencsak európai, mint a sajtószabadság önálló jogként való elismerése vagy a hozzáférési jogok melletti kiállás. Ezeket az elveket pedig érdemes megvizsgálnunk akár az elmúlt bő két évtizedben a magyar jogrendszerben felállított jogi konstrukció szemszögéből is. Bollinger nagyívű vízióiból már jelenünkben is sokat tanulhatunk, még akkor is, ha azok nem a közeli jövőben válnak valósággá.
A „Toleráns társadalom” jóval többről szól, mint amit a címe ígér. E kötet az 1980-as években jelent meg, amikor Bollinger is – többek között Frederick Schauer, Robert Post és Cass Sunstein mellett – élharcosa volt azon egyetemi-akadémiai törekvéseknek, amelyek a szólásszabadság elméletének megújítását tűzték ki célul. E kötetben a szerző a gyűlöletbeszéd korlátozásának kérdését tárgyalja az elhíresült Skokie-ügyet alapul véve, amely a szólásszabadság védelmének emblematikus esetévé vált. A kötet ráadásul jóval több, mint a gyűlöletbeszéd szabadsága melletti kiállás; általános szólásszabadság-elméletet kíván felállítani. A szerző számára a szabad szólás legfontosabb funkciója az, hogy segédkezzen a társadalmi tolerancia, azaz a harmonikus társadalmi együttélés megteremtésében. Eszerint egy vélemény értékénél fontosabb az arra adott válasz. A szabad szólás segíti a társadalom egészének intellektuális fejlődését, oly módon, hogy e jog gyakorlásán, illetve annak eltűrésén keresztül az egyén megtanulja tisztelni az eltérő álláspontokat és elviselni a sértő megnyilvánulásokat. Bollinger elmélete az Egyesült Államokban is tudományos kuriózum, olyan, amely egyszerre láttatja valamennyi más, a szólásszabadságot megalapozó elméletet is, és amely elegánsan belesimul az amerikai jogi gondolkodásba.
A második kötet, „A korlátlan, erőteljes és szélesre nyitott” alig néhány éve íródott, és jól összegzi azt a gondolkodási ívet, amelyen Bollinger a szólásszabadság ügyében az elmúlt lassan három évtizedben haladt. A kötet első része kiváló és olvasmányos áttekintés az amerikai szólásszabadság-jog alapvetéseiről – a kötet címe is Brennan bírót idézi a híres New York Times v. Sullivan ügy indokolásából. Bollinger a meglévő Supreme Court gyakorlatból kiindulva igyekszik koherens elméletet gyártani, elhelyezve benne az egyes döntéseket. Az amerikai joggyakorlat egyik fontos jellemzője, hogy a kimondható gondolatot, azonban a média számára nem biztosít „előjogokat”, és nem könnyíti meg jobban számára demokratikus feladatainak teljesítését, mint amennyire megteszi ezt bárkivel, aki a szólásszabadságát gyakorolja. Az internet azonban felborítja ezt a korábbi amerikai status quo-t, és a „professzionális” sajtó hanyatlásához vezet, mint azt Bollinger szemléletes példákon keresztül bemutatja. Az internet ezen túlmenően a sajtószabadság sajátos „globalizálódásához” is hozzájárul, a rá vonatkozó elvek elterjedéséhez és a felmerülő viták nemzetközi szintű lefolytatásához. Ez a jelenség az, ami Bollingert a szólás- és sajtószabadság elveinek újragondolására sarkallta.
A kötet a kiadó honlapján keresztül is megvásárolható.