A könyv hat nagyobb szerkezeti egységből áll. Az első rész a sajtószabadság alapvető elméleti kérdéseit, a második az újmédia szabályozását tárgyalja, a harmadik rész az újságírók jogi helyzetével foglalkozik, míg a negyedik a szólásszabadság örökérvényű kérdései mellett az Európai Unió számára rendelkezésre álló eszközökre koncentrál, amelyekkel képes lehet szabályozni és garantálni a sajtó szabadságát. A kötet ötödik fejezete a rágalmazás és a magánélet védelmének szabályozásáról értekezik, az utolsó rész pedig a szólásszabadság korlátozásával foglalkozik, különös tekintettel a blaszfémiára és a holokausztot vagy más népirtást tagadó törvényekre.

Mivel a szerzők számos különböző országból származnak, az általuk megfogalmazott gondolatok is kellően változatosak és sokoldalúak, tanulmányaik a médiaszabályozás és a szólásszabadság legaktuálisabb és legfontosabb kérdésit tárgyalják. A sajtószabadság és a média szabályozása a demokratikus országokban természetéből adódóan nem lehet statikus, az folyamatosan változik és fejlődik. Az ehhez hasonló tanulmányköteteket azonban egy ponton le kell zárni ahhoz, hogy tartalmát eljuttathassuk az azt olvasni kívánó közönséghez. Ennek ellenére a kötetben szereplő írások dacolnak majd az idő múlásával, és nem válnak rövid távon elavulttá. Ezek a tanulmányok nem csupán lenyomatként szolgálnak majd az utókor számára a médiatudomány jeles képviselőinek aktuális gondolatairól vagy jelenlegi álláspontjaikról, hanem aktívan befolyásolhatják a tudományos és közgondolkodást a témákat érintő kérdésekben.

A kötet megvásárolható a kiadó honlapján.