A dolgozat témája a magyar szocializmus időszaka alatt a pártállam által alkalmazott társadalmi kontroll eszközei, melyek felhasználásával a rendszer legitimálta a politikailag nem kívánatos személyek „eltávolítását”. Ezeket az eszközöket három fő kategóriába sorolta a szerző. Az első a hivatalos nyilvánosság és médiumai által közölt információk, a második a büntetőjogi eszközök, és a harmadik pedig a „politikai” pszichiátria területén használt eszközök csoportja. A dolgozat fő hipotézise szerint a szocialista korszakban az államhatalom olyan, a társadalmi kontroll fenntartására alkalmas büntetőjogi, pszichológiai-pszichiátriai és média eszközöket használt, melyek alkalmazásával a politikailag nem kívánatos személyek elszámoltatását törvényi, morális és társadalmi módokon is legitimálni tudta.