Intézetünk 2014 évi célzott határon túli médiakutatásunk eredményeit összegezve, A médiahasználat változása  az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság (2001–2014) című előadással járult hozzá a programhoz. Ismertetőnkben, rámutattunk arra, hogy közel két évtizedes trend tört meg, amikor is a magyar nyelvű közmédia térvesztése a vizsgált három év folyamán megtorpanni, bizonyos területeken javulni látszik. Fontos következtetés, hogy a jól átgondolt médiastratégiának igenis jelentős szerepe lehet a határon túli, és ezen belül is a szórványmagyarság identitásának megtartásában, megerősítésében. Minderre jó példa egy közismert és – a kutatások fényében is – közkedvelt rádióműsor, a Határok nélkül, a Kossuth Rádióban. Miközben felméréseink rendre azt mutatják, hogy a rádiózás egyre inkább háttérbe szorul a mindennapi médiahasználatban, bizonyos műsorok a kitartó hallgatók körében mégis mind népszerűbbek. Külön jelentőséggel bír, ha ezen belül közszolgálati és közéleti tartalmakról beszélhetünk, hiszen éppen ezek a területek bizonyultak a leginkább veszélyeztetettnek az elmúlt évek (sőt: évtizedek) során.

Adataink szerint a határon túli magyarság rádiózási gyakorlata szempontjából egyszerre két – egymásnak részben ellentmondó – tendencia érvényesül. Egyfelől drasztikus mértékű elfordulás figyelhető meg ettől a hagyományos médiafelülettől, amelyhez azonban paradox módon növekvő rádióhallgatásra fordított idő társul a vizsgált népesség rádiózó felének-kétharmadának esetében. Az egyes rádióadók népszerűségi ranglistáját a magyar nyelvű regionális, illetve kereskedelmi adók, valamint a Kossuth Rádió vezetik, melyeket azonban szorosan követnek a magyarországi kereskedelmi (Class FM), valamint a többségi nyelven sugárzó kereskedelmi adók.

A rádióműsorok hallgatottságai intenzitásával kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy válaszadóink leginkább az információszerzés céljából rádióznak (Déli Krónika), illetve a határon túli magyarsággal, mint célcsoporttal (Határok nélkül), vagy azzal is foglalkozó (Vasárnapi Újság) műsorokat részesítik előnyben.

Ezt tendenciát igazolják a kifejezetten a Határok nélkül magazinműsor hallgatottságára vonatkozó idősoros adataink is. Ennek lényege, hogy a rádiót hallgatók korábban ismertetett arányain belül már csupán 23,7-50,0%-ot tesz ki az érintett műsort soha nem hallgatók részaránya (három évvel ezelőtt mindez még 54,2-70,0% volt), gyakran/folyamatosan pedig Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban minden ötödik, Kárpátalján pedig minden harmadik rádióhallgató kíséri figyelemmel a Határok nélkül adásait (amit 2011-ben még csupán 7,2-12,6%-uk hallgatott).

Mindez újabb jele a közszolgálati tartalmak iránti relatíve nagyobb fokú érdeklődésnek a korábbi állapothoz képest.