A mű Magyarország kultúrafinanszírozási politikájának olyan következetes elemzését adja, mely nem csupán segít eligazodni az adópolitika e szegmensében, hanem olyan részletszabályok működésére is rávilágít, mely az ágazati politika struktúrájáról is gyakorlati ismeretekkel szolgál.

A mű első fejezetében megismerkedhetünk az adózás alapfogalmaival, illetve például a különböző adónemek csoportosításával, ide értve a csoportosítás különféle kritériumainak összegzését. A mű további fejezetében nyomon követhetők hazánk adópolitikai változásainak főbb eseményei, melyeket a szerző kiemelt gyakorlatiassággal egészen az 1988-as adóreformtól kezdődően a 2017-es év végéig bezárólag tárgyal. A fejezet a kulturális tevékenységek és szervezetek közteherviselési szabályainak tárgyalása során külön hangsúlyt fektet az egyes adónemek változásainak körüljárására, így a személyi jövedelemadótól kezdődően az egyszerűsített vállalkozói adón át egészen a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség szabályainak változásáig.

Az értekezés ezt követően a kulturális járulék és a kulturális adózás magyarországi változásait elemzi, mely során rávilágít az e területre összpontosítható pénzeszközök növelésének szükségességére, illetve a problémára adott állami válaszok indokaira. Megismerkedhetünk továbbá például a televíziós reklámidő értékesítéséből származó árbevételek, az Európai Unión belüli filmforgalmazás, sőt még a szállodai videó-vetítés és műholdas filmszolgáltatás adózásának rendjével is.

A kötet további részében helyet kapott a médiaszolgáltatás, illetve a médiaszolgáltatók adózási és egyéb közteherviselési szabályainak rendezése is, mely magában foglalja a kereskedelmi és közszolgálati média gazdálkodásának eltéréseit, de a szerző külön alfejezetet szentel a reklámadó szövevényes kérdéskörének is.

Végül a hatályos jogszabályok részletes ismertetésén keresztül megismerkedhetünk a szerzői jogdíjak és a jogdíjfizetés fogalomrendszerével, mely magában foglalja többek között a szerzőt megillető jogok, a közös jogkezelés, illetve átfogóan a szerzői jogdíjak rendszerének összefoglalását. A fejezetben olyan részletszabályok is terítékre kerülnek, mint például a magánmásolási vagy a reprográfiai jogdíjak.

A kötet összességében ajánlható a kulturális és médiaszolgáltatások adózási folyamataiban érintett adójogi szakemberek, de a terület iránt érdeklődő laikusok számára is, tekintve, hogy az értekezés a mindennapokban használatos adózási ismereteket széleskörű bővítésének lehetőségét kínálja.

A kötet az alábbi linken keresztül ingyenesen letölthető.