Egy tevékenység, ami egyetlen vagy akár több emberben kioltja a valóságról való gondolkodást, elsorvasztja a gondolkodó erőt. A tevékenységet a történelem során felváltva az állam vagy az egyház végzi. Károsítja az egyetemes emberi tudást. Felmérhetetlen károkat okoz a tudomány és a művészetek fejlődésében. Igen, amiről szó van, az a cenzúra.

A Médiatudományi Könyvtár sorozat legújabb darabja Pruzsinszky Sándor: Halhatatlan cenzúra című műve a spanyol inkvizíciótól a XX. század elejéig dolgozza fel az európai cenzúra történetét. A kötet nem enciklopédikus összefoglalóját adja a vizsgált korszaknak; a cenzúra alakulásának folyamatát mutatja be a szellemtörténeti összefüggések felmutatásának igényével. Kulcsmomentumokat ragad meg, s alapos háttérismeretekről tanúbizonyságot téve tárja az olvasó elé az egyes eseteket, melyeken keresztül kitűnik az értetlen kontroll és a kontrollált értelem századokon át húzódó tragikomédiája.

A mű tehát időutazásra invitál bennünket, sorra véve az inkvizíció rémtetteit, a francia forradalom gyorsan vérengzésbe forduló „szabadságát”, az abszolutista uralkodók hol felvilágosult, hol kritikától rettegő, merev elgondolásait a művészet és a sajtó szabadságáról. Megismerhetjük a romantika korában Berlinben működő Grano cenzor túlkapásait, valamint a művészek és kiadók ravasz praktikáit a cenzúra rendszerének kijátszására. Megtudjuk, Puskin hogy adta el a lelkét, habár jó cél érdekében, s hogy a magyar romantika alkotói miért szerették cenzorukat.

Betekintést kapunk tehát a gondolatrendőrség korszakokon átívelő, mindig változó, ám lényegét tekintve állandó gépezetébe a rengeteg adattal alátámasztott, élvezetes stílusban tálalt kötet olvasása során, mely így nemcsak a médiatudomány szakértői, hanem a szélesebb közönség számára is hasznos olvasmányt nyújt.

A Médiatudományi Könyvtár sorozat Halhatatlan cenzúra címmel megjelent új darabja letölthető formában mától bárki számára elérhető a Médiatudományi Intézet honlapján.