A konferencia elején Paál Vince, a Médiatudományi Intézet munkatársa köszöntötte a megjelenteket.

Takács Róbert nyitó előadásában azokat a lehetséges megközelítéseket mutatta be, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az 1980-as évek magyarországi tájékoztatáspolitikáját és nyilvánosságát több irányból, több szemszögből vizsgálhassuk. Az előadó azt a kérdést is felvetette, hogy milyen szerepet játszott mindebben a nemzetközi környezet, valamint, hogy meddig beszélhetünk az addigi médiarezsim fenntartásáról és mikortól annak átalakításáról, illetve széteséséről.

Boldog Dalma előadásában azt mutatta be, hogy a korabeli média milyen típusú információkat, illetve milyen időzítéssel tett közzé az olykor „balesetként” vagy „szerencsétlenségként” aposztrofált atomkatasztrófáról. Az előadó elmondta, hogy noha a magyar válságstáb korán összeült és kézben tartotta a kríziskezelést, ezért, vagy éppen ennek ellenére a szovjet befolyás alatt álló magyar média nem tudott az eseményekről gyorsan, pártatlanul és tényszerűen közvetíteni.

A délelőtti program záróelőadásában Szadai Károly arról beszélt, hogy a Tienanmen téri tüntetéseken, az ifjúsági lázadás véres leveréséről készült képsorokok hogyan jelentkeztek a kortárs magyarországi sajtóban. Valamint arra is rámutatott, hogy a kínai diáktüntetésekkel párhuzamosan a budapesti a Vörösmarty téren óriásmolinók visszahangozták a magyar átmenet vélt veszélyeit.

A délutáni szekció első előadója, Pál Zoltán Miklós bemutatta, hogy az 1980–1981 fordulóján az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének Ifjúságkutató Csoportján belül létrejött a „Politikai szocializációt” vizsgáló részleg, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ennek az akkori Magyarországon újdonságnak számító irányzatot hazánkban is meghonosítsa. Ezt a munkát bízta a csoport két újságíróra, Révész Sándorra és Varga Viktorra, akik 1981 és 1986 között több szempontból vizsgálták a fiatalság számára kiadott újságokat.

Jónás Róbert előadásában azt mutatta be (elsősorban a párt vonatkozó vezető testületi dokumentumaira, a minisztertanácsi, illetve az államminiszteri iratokra támaszkodva), hogy Pozsgay Imrének – 1988 és 1990 között az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaként, a Minisztertanács társadalmi ügyekkel foglalkozó államminisztereként ­­­— milyen szerepe volt a média kulcsintézményeinek felügyeletében, a tájékoztatáspolitika, valamint a politikai nyilvánosság modernizálásában. 

A konferencia utolsó előadásában Sz. Nagy Gábor azt a kérdést járta körül, hogy a kiválasztott négy megyei (Csongrád, Borsod-Abúj-Zemplén, Győr-Moson és Bács-Kiskun megye) napilapban milyen írások jelentek meg az MSZMP kongresszusait megelőző egy hétben, és hogy ezeket milyen szempontok alapján lehet megvizsgálni.

A konferencia mindkét szekciója végén igen élénk szakmai beszélgetés bontakozott ki az elhangzott előadásokkal kapcsolatban.

A konferenciáról készült beszámoló ITT ÉRHETŐ EL.