Az Osztrák-Magyar Monarchia propagandatevékenysége az első világháború alatt szerényebb volt mint a Német Birodalomé és az antant vezető hatalmaié. Ennek nyilván nem kis részben pénzügyi okai1 voltak, hiszen ez a „műfaj” nagyon sok pénzbe került már akkor is. A Monarchiában a propagandáért is felelős központi szerv, a Szerbiának átadott hadüzenet napján (1914. július 28.) felállított Császári és Királyi Sajtóhadiszállás2 volt, amelyet közvetlenül a vezérkari főnöknek rendeltek alá. A Sajtóhadiszállás kezdetben csak a haditudósító csoportból állt3, de már 1914-ben megalapították a művészeti csoportot is.

A Sajtóhadiszállás aztán egyre kiterjedtebb, többször átalakított szervezettel rendelkezett, 1917-ben 12 csoportra tagolódott4 (1. parancsnokság, 2. cenzúracsoport, 3. belföldi csoport, 4. külföldi csoport, 5. propagandacsoport, 6. sajtócsoport, 7. művészeti csoport, 8. fényképrészleg, 9. filmrészleg, 10. I(talien)-részleg, 11. haditudósító csoport, 12. adminisztrációs apparátus). A felsorolásból is látható, hogy a Sajtóhadiszállás nemcsak a propagandával foglalkozott, hanem feladata volt valamennyi sajtóinformáció és propagandatevékenység összehangolása, felölelve minden akkor létező médiumot. A propagandacsoport végezte a belföldi és a külföldi propaganda irányítását, feladata volt az ellenséges propaganda elhárítása, és művészeti kiállításokat is szervezett – nyilván – propagandisztikus célzattal, emellett havonta jelentést készített a Sajtóhadiszállás propagandatevékenységéről.

A lapok munkatársai többsége felmentést kapott a katonai szolgálat alól, illetve többük a Sajtóhadiszálláson kapott beosztást. Köztük voltak olyan ismert írók, költők publicisták mint például Jászi Oszkár (Világ), Molnár Ferenc (Az Est) vagy Szép Ernő (Az Est). A művészeti csoportnak dolgoztak pl. Mednyánszky László és Rippl-Rónai József festőművészek is. A zenei csoportba beosztott magyar zenészeket Bartók Béla és Kodály Zoltán irányította.

• 1 – Klaus Meyer: Die Organisation des Kriegspressequartiers beim k. u. k AOK im ersten Weltkrieg 1914–1918. Dissertation, Wien 1963. 128.
• 2 – Balla Tibor: Az osztrák-magyar sajtóhadiszállás szervezete és tevékenysége az első világháborúban. Hadtörténelmi Közlemények, 2005/1–2. 141–151.
• 3 – Felix Josef: Staaatliche Pressestellen in Österreich von 1848 bis 1938. Unter besonderer Berücksichtigung der Zeit von 1918 bis 1938. Dissertation, Wien, 1979. 33.
• 4 – Hildegund Schmölzer: Die Propaganda des Kriegspressequartiers im ersten Weltkrieg 1914–1918. Dissertation, Wien, 1965. 7-8.