Az amerikai Igazságügyi Minisztérium lehallgatta az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség munkatársainak telefonhívásait. A kormányzati tisztségviselők szerint a lehallgatás azt akarta feltérképezni, hogy hogyan juthattak el a médiához a 2012 májusában az USA-ba tartó repülőgép elleni meghiúsult merényletkísérletről szóló adatok, információk. Az ügy előzményeként Holder igazságügyi miniszter szövetségi ügyészeket bízott meg, hogy nyomozzák le, hogyan kerülhettek közlésre az Irán ellen folyatott elektronikus hadviselésre, a külföldön végrehajtott dróncsapásokra, valamint az arra vonatkozó államtitkok, hogy Barack Obama elnök személyesen hagyja jóvá a Jemenben és Pakisztánban „megsemmisítésre ítélt” radikális erők listáját.

A hírügynökség vezérigazgatója, Gary Pruitt az eseményekre reagálva a lehallgatásokat „példátlannak” titulálta. Kiderült, hogy egy szerkesztőt és több riportert is lehallgattak, akik részt vettek a repülőgép elleni merényletről szóló tudósítások összeállításában. A vezérigazgató szerint a lehallgatás hű képet adhatott az AP információgyűjtési gyakorlatáról, amelynek ismeretéhez véleménye szerint a kormánynak semmilyen joga nem volt. Pruitt véleménye szerint az igazságügyi minisztérium a lehallgatások elrendelésével megsértette az AP-nek a hírek gyűjtéshez és közreadásához való alkotmányos jogát, ezért az AP azt követelte, hogy a minisztérium szolgáltassa ki neki a telefonbeszélgetésekről rögzített felvételeket és semmisítse meg az arról készült másolatokat is. Pruitt továbbá hangsúlyozta: létezik egy szabályzat az igazságügyi minisztériumban, amely szerint a tárcának előre kellett volna figyelmeztetnie a hírügynökséget a lehallgatásról. Az igazságügyi minisztérium szerint a szövetségi nyomozók csak akkor figyelik meg a médiavilág telefonbeszélgetéseit, ha már „minden erőfeszítés ellenére sem sikerült az adatokhoz más úton hozzájutni”. A minisztériumi közlemény szerint a hivatal ilyen esetekben előre értesíti az ügyben érintett médiaszervezeteket „kivéve, ha az értesítés jelentősen veszélyeztetné az aktuális vizsgálat elvégzését”. A tárca közleményében kifejezte a sajtószabadság fontosságát, és a megfelelő egyensúly megtalálásának szükségességét a szabad információáramlásban foglalt közérdek és a törvények tisztességes és hatékony alkalmazása között. A vezérigazgató szerint az eljárás nem tett jót a kormányzatnak, mert a sajtó részéről könnyen hihetik majd ezután azt a jövőben, „a kormány utánuk nyúl”. Barack Obama a történtekért nem kért bocsánatot.

Az igazságügy-miniszter a történtek jóvátételére megbeszélést kezdeményezett a nagyobb médiumok vezetőivel azokról az irányelvekről, amelyek az államtitkok kiszivárogtatását feltáró nyomozások esetén az újságírókra alkalmazandók, azonban a New York Times és az AP visszautasították a részvételt. Az AP szóvivője, Erin Madigan White a nyilvánosság kizárásával indokolta az általa képviselt hírügynökség távolmaradását. A szóvivő hozzátette, hogy ha az egyezkedésen elhangzott javaslatok mégis közölhetők lesznek, a tanácskozáson Kathleen Carol, az AP ügyvezető szerkesztője is hajlandó lenne részt venni. A nyilvánosság kizárása esetén viszont az AP nem képviselteti magát, és nyílt levélben ismerteti majd a szabályozás korszerűsítésére vonatkozó javaslatait. A hírügynökség ugyanakkor elvárja, hogy az igazságügy-minisztériummal folytatandó jogtechnikai megbeszélésen az ő jogi képviselői is jelen lehessenek. A várakozások szerint más amerikai médiumok is követhetik majd a New York Times és az AP példáját, ha a kormány ragaszkodik a tanácskozás bizalmas jellegéhez.

Aggodalmának adott hangot az amerikai újságírók lehallgatása miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság-képviselője, Dunja Mijatovic is. „Egyszerűen nincs mentség arra, hogy ilyen mértékben megsértették ezeknek a riportereknek az alkotmányos jogait” – állítja Dunja Mijatovic közleményében. A képviselőnő szerint vannak olyan esetek, amikor biztonsági okokból, korlátozottan, bírósági végzés alapján jogos lehet az újságírók tevékenységébe való beavatkozás, de az amerikai igazságügyi minisztérium akciójának kiterjedtsége és mértéke egyszerűen az alkotmányos jogok megsértését jelenti. A közlemény szerint Mijatovic levelet küldött John Kerry amerikai külügyminiszternek, amelyben felhívta az amerikai hatóságokat arra, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben.

A média és a sajtó a véleményszabadság leghatékonyabb gyakorlásának terepeként kiemelkedő jelentőséggel bír, mert az általa biztosított fórumon folytatható le a vita, a média az információszerzés és -átadás elsőszámú helyszíne. A média- vagy a sajtó számára a közvélemény formálása felelősségteljes feladat, nem teheti meg azonban, hogy bármely áron, mások jogait sértve információkat szerezzen a valóságról, és ugyanígy mind a sajtószabadságot, mind pedig mások jogait tiszteletben tartva a kormány, vagy bármely más külső erő sem teheti meg, hogy az információk áramlását, azok beszerzését figyelemmel kísérje.  Volt már rá példa a történelemben, hogy a kormány, vagy valamely szerve megfigyelte a sajtót, vagy annak munkatársait. Így például nem is olyan régen egy hozzánk közelebbi országban, Szlovákiában is, amikor a Pravda napilap azzal az állítással állt elő, hogy több munkatársát megfigyelte a szlovák katonai elhárítás Lubomír Galko hadügyminiszter rendeltetésére, amely hisztériát indított el a szlovák médiában.