A két vezető gondolatai közös metszéspontjának tekinthető egyrészről az, hogy a közszolgálati médiát továbbra is kulcsszereplőnek látják az új audiovizuális környezetben az közszolgálathoz társított alapvető értékek megóvásában, úgymint: a pluralizmus és a kulturális sokszínűség elmélyítése, a részvételi demokrácia erősítése, az alapjogok megőrzése, az erős fogyasztóvédelem érvényesítése, az információkhoz való hozzáférés és univerzális szolgáltatás biztosítása.

A felszólalók szintén közös gondolataként azonosítatjuk azt, hogy az alapvetően nemzeti gyökerekkel rendelkező közszolgálati média egy technológiai változásból eredő nyomás alá került a 21. században, és ennek következményeképpen előálló digitális, konvergens és online térben globális kihívásokkal kell szembenéznie. Míg azonban Oettinger a digitális és globális környezetben közszolgálat lehetőségeire helyezte a hangsúlyt, addig Deltenre inkább a kihívások által generált nehézségekre koncentrált, és azok megoldására adott javaslatot.

Oettinger szerint a digitális élet és gazdaság mára már nem választható le a mainstream gazdaságtól és élettől. Az új világban a társadalmat „a mindig bekapcsolva lenni” állapot jellemzi, (Deltrene ezt ) és ebből következően közönség alapvető elvárása a szolgáltatók felé: a tartalomhoz való innovatív, személyre szabott és interaktív hozzáférés. A biztos ebben a tekintetben úgy látja, hogy a közszolgálat az alapmissziójának ellátása során hozzá tud járulni az európai gazdasághoz és Európa kulturális sokszínűségéhez. Ezt az állítását azzal támasztotta alá, hogy az európai közszolgálati média szervezetek megközelítőleg 20 milliárd eurót fektetnek be tartalomba és jelentős mértékű nemzeti és európai tartalmat közvetítenek. Oettinger még azt is kiemelte, hogy Bizottság digitális egységes piacra vonatkozó stratégiájában a közszolgálat megtalálja számításait.

Deltenre a digitális világ (a minden mindennel való összekapcsoltság) veszélyeit mutatta be. A veszélyek közül elsőként az internet mint hálózattal kapcsolatban fejtette ki, hogy egyre több specializált és irányított hálózat jön létre, melyeknek az átláthatósága, a biztonsága, a felügyelete nagyon eltérő szinten mozog. Aggasztónak tarja a tartalmakhoz való hozzáférés kérdését, hiszen a közszolgálat célja (is), hogy minden platformon terjesztésre kerüljenek az általa készített tartalmak. Ugyanakkor a terjesztés költségei egyre emelkednek, amely akadályozza ezen kötelezettség ellátását.

Deltenrenek ez a gyakorlati megállapítása azért meglepő számunkra, mert éppen a digitális gazdaság előnyei között tüntették fel a tartalmak terjesztésének egyszerűségét annak alacsony költsége miatt.

Szintén aggasztónak találja a hozzáférés szolgáltatók tartalmak továbbításával kapcsolatos gyakorlatát, melyek különbséget tesznek az egyes tartalmak között. Ez a netsemlegesség kérdéséhez vezetnek el, és felvetik az internet nyitottságának, megbízhatóságának és hozzáférhetőségnek alapvető kérdéseit. Végül, de nem utolsó sorban az adatbiztonság és magánszféra védelemmel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot, mellyel kapcsolatban itt a közszolgálati médiaszolgáltatókat ért kibertámadásokat emelte ki.

A vázolt nehézségek ellenére az EBU vezetője lát kitörési pontokat a közszolgálat számára. Az egyik ilyen fontos pont az innováció. A közszolgálat, köszönhetően a finanszírozási formájának (állami támogatás) könnyebben vállalhat kockázatot innovatív megoldások kidolgozásában. Deltenrenek ez a megállapítása azért érdekes, mert korábban éppen a közszolgálati monopólium biztosította az innovációt, technológiai fejlődést a médiaiparban, a közszolgálat ennek volt a laboratóriuma és felhasználója is egyben. Most ugyanerre a szerepre pályázik, csak már piaci viszonyok között. A másik lehetőség a kooperációban rejlik, azaz a hogy a közszolgálatnak mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten kell keresnie a partnereket. A konvergenciának köszönhetően például nem lehet továbbra is úgy tenni, hogy a közszolgálat továbbra is egymástól elkülönült szolgáltatásként kínálja a televíziós, rádiós és online tartalmait. Szintén fontos kérdésnek tartja Deltenre a fiatal közönséget, akik a jövő szavazói, döntéshozói lesznek, velük kapcsolatban fogalmazta meg: be kell vonni őket már most a közszolgálatnak a stratégiai projektjeibe. Végül, de nem utolsó sorban arra hívja fel a figyelmet az EBU vezetője, hogy nem elég tudni a közszolgálat fent megnevezett értékeit, azokat folyamatosan demonstrálni is kell tudni. Ezt elősegítendő indított útjára az EBU egy projektet, mely a közszolgálati média társadalmi jelentőségének bemutatását célozza, úgy uniós mind nemzeti szinten.