Jelen könyv a rágalmazással és a becsületsértéssel, valamint érintőlegesen az egyéb defamatorikus deliktumokkal kapcsolatos szabályozással foglalkozik. Célja egyrészt annak áttekintése, hogy milyen elméleti problémák vetődnek vagy vetődhetnek fel a szólásszabadságnak a méltóság, illetve a becsület védelme érdekében történő, kriminális jellegű korlátozásai során, másrészt annak felvázolása, hogy e problémákra milyen válaszok születtek és születnek az ilyen jellegű korlátozásokat alkalmazó (jellemzően európai) államokban, ezen belül is elsősorban Magyarországon. A könyv továbbá választ keres arra a kérdésre is, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos gyakorlata milyen követelményeket támaszt az európai államok defamatorikus jogi szabályozásával szemben, illetve e követelmények mennyiben érvényesülnek ma az európai országok büntető jogalkotási és jogalkalmazási praxisában.

Jelen könyv első része az elméleti alapok bemutatására vállalkozik: ismerteti a jogfilozófiai gondolkodásban kikristályosodott valamennyi jelentősebb álláspontot, áttekinti az ókori, középkori és újkori bölcselőknek a defamatorikus magatartások büntethetőségével kapcsolatos nézeteit, részletesen elemzi az e kérdéskör elméleti megközelítésében úttörő szerepet játszó és ma is gyakran hivatkozási alapnak tekintett John Stuart Mill teóriáját, továbbá a milli gondolatokat cáfolni vagy továbbfejleszteni kívánó XIX–XX. századi, illetve kortárs elméleteket. A második rész ismerteti a büntetőjogi rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó tételes jogi szabályozást a főbb európai jogrendszerekben, áttekinti a defamatorikus kriminális tényállások magyarországi szabályozástörténetét, bemutatja az ezzel kapcsolatos ma hatályos anyagi jogi normákat és az ezek gyakorlati alkalmazására vonatkozó rendesbírói gyakorlatot, valamint elemzi az Alkotmánybíróság azon határozatait, amik a véleménynyilvánítási szabadság és az emberi méltósághoz való jog ütközése feloldásának – a becsületet vagy jó hírnevet sértő magatartások büntetőjogi üldözhetősége tekintetében releváns – alkotmányossági sarokpontjait jelentik. Végül, a harmadik rész bemutatja az EJEB defamatorikus bűncselekmények megítélésével kapcsolatos gyakorlatát, részletesen elemezve az – e tekintetben a strasbourgi Bíróság alaphatározatának számító – 1986-os Lingens-döntéstől kezdve hozott valamennyi relevánsnak tekinthető határozatát.