Blogbejegyzés
Médiajog
2013. szeptember 26. 10:43

Sztriptíz este 9 óra előtt a brit tehetségkutató műsorban

A brit tehetségkutató műsor (Britain’s Got More Talent) egyik fellépőjének produkciója eléggé szokatlanra sikeredett, ugyanis az előadó hölgy egy sztriptíztáncot mutatott be, amely következtében végül ruhái túlnyomó részétől meg is szabadult. Az este 9 óra előtt bemutatott tartalom miatt az Ofcom a Broadcasting Code kiskorúak védelmére vonatkozó előírásainak sérelmét állapította meg.

A brit médiahatóság megállapítása szerint nagy valószínűséggel jelentős számú gyermek tartózkodott a televíziókészülékek előtt, amikor a színpadra lépő jelentkező bemutatta a sztriptízelemeket is tartalmazó produkcióját, amely eredményeképpen meztelen fenekével szembesülhetett a közönség. A programot műsorra tűző ITV2 az intim részeket igyekezett kivágni, illetve kitakarni, így a képernyő előtt helyet foglaló nézők (kiskorúak) a naturális részletekkel nem szembesültek – nem úgy a felvétel helyszínén részt vevő közönség. A médiaszolgáltató a közzététel időpontját nem vitatta (nehéz is lett volna), mint ahogy azt sem, hogy ennek következtében a Broadcasting Code-ban megállapított ún. vízválasztó előtt került bemutatásra az adott médiatartalom.

Annál inkább vita tárgyát képezheti (amiként a csatorna részéről képezte is) a konkrét tartalom, illetve magának a szolgáltató magatartásának az értékelése és megítélése. Kizárólag a cím alapján akár úgy is tűnhet, hogy egyszerűen eldöntendő kérdés, miszerint egy erotikus elemekre épülő előadás, amely végén egy félig meztelen hölgy tánca látható, nyilvánvalóan nem a 18 éven aluliak számára szánt médiatartalmak kategóriájába tartozik. Az érintett produkció e jellege azonban – legalábbis a médiaszolgáltató szerint mindenképpen – vitatható.

Az előadás komplex megítéléséhez mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a műsor alapvetően szórakoztató műfajú – amellett, hogy a tehetségek felfedezésére is törekszik –, ennek pedig szükségszerű velejárói a humoros elemek. Azt is meg kell tehát előzetesen vizsgálni, hogy a hölgy milyen cél, szándék által vezérelve lépett színpadra, illetve ez végső soron milyen hatást váltott ki a teljes közönségből. Nem vitatható el, hogy voltak (lehettek) erotikus „áthallásai” is a produkciónak, azonban sokkal bonyolultabb annak megítélése, hogy a tartalom alkalmas lehetett-e a 18 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. Nem ragadható ki önmagában az, hogy egy meztelen nő erotikus elemeket tartalmazó tánca volt látható, és mindössze ez alapján megítélni a látottakat; ez könnyen képes lehet eltorzítani a tárgyilagos értékelést (a kiskorúak védelme szempontjából is).

Éppen ezért is nehéz (vagy talán lehetetlen) objektíve meghatározni, hogy az adott előadás egy erotikus táncnak, vagy pedig a közönség szórakoztatását célzó, humoros és ezekből következően emlékezetes előadásnak tekinthető. Már csak azért is, mert egy ilyen produkció megítélése nagymértékben egyéni ízlés kérdése – az ízlést márpedig objektivizálni lehetetlen. Egyértelmű, hogy mind a humor, mind pedig az erotika részét képezte az előadásnak; a médiaszolgáltató és a hatóság közötti (jog)vita lényegi elemét nagy valószínűséggel az képezte, hogy melyik elem volt hangsúlyosabbnak tekinthető, és így a 18 aluliak számára káros hatás kiváltására alkalmas tartalomként, vagy pedig némi erotikus tartalommal megfűszerezett szórakoztató produkcióként értékeljük. Valószínűsíthető, hogy a 18 év alatti nézők sem kizárólag egy erotikus produkcióként fogták fel a látottakat, és számukra is hordozott szórakoztató elemeket, amely a ténylegesen kiváltott hatást is nagymértékben befolyásolhatta – fejlődésükre nézve nem feltétlen negatív irányba.

Emellett szólni kell a médiaszolgáltató azon erőfeszítéseiről is, amelyeket az általa is oda nem illőnek vélt elemek nézők számára történő kitakarása érdekében tett. Nyilvánvaló, hogy ilyen formában még inkább más megítélés alá esnek a látottak, hiszen a tévénézők az igazán erotikus, naturális ábrázolású képekkel nem is, ettől függetlenül a produkció nagy részével találkozhattak (nevezetesen maga a tánc, illetve a zsűri és a közönség soraiban helyet foglalók meghökkenése). Nem szabad elfelejteni, hogy az Ofcom eljárása azért indult, mert a produkció mindössze 10 perccel este 9 óra előtt volt látható – illetve a három ismétlés szintén a megengedett időintervallumon kívül –, azaz kérdés, hogy milyen visszhangot váltott volna ki az eset, ha a médiaszolgáltató ennyivel később tűzte volna műsorra az előadást.

Anélkül, hogy a hatóság döntésének indokait ismernénk, azt mondhatjuk, hogy jelen ügyben kiemelkedő szerep jutott a hatóság mérlegelésének, hiszen az erotikának, szexualitásnak bizonyos megnyilvánulási formái kétségtelenül hátrányosan befolyásolhatják a kiskorúak egészséges fejlődését. Jelen esetben azonban tisztán a tartalom mellett egyéb kérdések is kiemelten nagy szerepet játszanak az értékeléskor, ami viszont a lehetséges hatást tekintve is eltérő eredményre vezethet.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink