1. A Médiatanácsot (Conseil supérieur de l’audiovisuel) érintő változások

A médiahatóság vezető testületét eddig 9 tag alkotta, melyek közül hármat (köztük a testület elnökét) a köztársasági elnök, hármat a Nemzetgyűlés elnöke, hármat pedig a Szenátus elnöke nevezett ki. Ez a jövőben úgy fog megváltozni, hogy a köztársasági elnök csak egy tagot nevez ki, így a tagok létszáma hétre csökken.
Bár a tagokat továbbra is kinevezik, és nem választják, a függetlenséget szándékozik erősíteni az a rendelkezés, mely szerint a jelöltet a parlament kulturális bizottságának jóvá kell hagynia a szavazatok 3/5-ével, ami feltételezi az ellenzék egyetértését is. A törvény előírja azt is, hogy a nemeknek egyenlő arányban kell megoszlania.

A médiatörvény eddig semmiféle alkalmassági követelményt nem támasztott a tanácstagokkal szemben (leszámítva a maximális, 65 éves korhatárt), mely akként változik, hogy előírja, hogy a tagok jelölését a „gazdasági, jogi, műszaki kompetenciái vagy a média, hírközlés területén szerzett tapasztalatai” alapján kell mérlegelni. Az előírás tehát nehezen minősíthető – például a szigorú magyar feltételekkel szemben – egy garanciális előírásnak, szerepe inkább szimbolikus.

2. Szankciók kiszabása

Korábban a Médiatörvény megsértésért lefolytatott vizsgálatot követően a Médiatanács hozott döntést az érdekelt felek meghallgatását követően. Ez a jövőben is így lesz, azonban nagyon fontos változása, hogy a büntetés mértékére és jellegére egy, a hatóságtól független, a Conseil d’État (közigazgatási bíróság legfelsőbb szerve) által négy évre kinevezett raportőr tesz javaslatot, ő egyeztet az érdekelt felekkel is.

A raportőrt a Conseil d’État alelnöke nevezi ki egyszer megújítható négyéves mandátummal, melyet a CSA is véleményez. Az eljárásban érintett felekkel a raportőr egyeztet, majd jelentését a javasolt szankcióval bemutatja a CSA-nak, aki ez alapján, de a raportőr nélkül hoz döntést. Az eljárási szabályokat a Conseil d’État rendelete fogja a későbbiekben szabályozni.

3. Közmédiumok elnökeinek kinevezése

A Nicolas Sarkozy elnöksége idején elfogadott törvénymódosítás óta (loi du 5 mars 2009) a közmédiumok (Radio France, France Télévision, Société en charge de l’audiovisuel extérieur de la France) elnökeit a köztársasági elnök jelölte és nevezte ki rendeletben. François Hollande már a választási kampányban ígéretet tett arra, hogy ezzel a gyakorlattal szakít és a hatáskör a CSA-hoz kerül.

Az 5 évre történő kinevezésen túl a CSA tényleges kontrollt gyakorolhat ezentúl a közmédiumokon azáltal, hogy a jelen módosítást követően felhatalmazást kap arra, hogy a kinevezett elnököket – indoklással – visszahívhatja a funkciójából. Még érzékenyebb – vélhetően politikai indíttatású – rendelkezés, hogy ez a hatáskör kiterjed már a mostani mandátumokra is, azaz a baloldali köztársasági elnök által kinevezett CSA elnök (Olivier Schrameck) javaslatot tehet a jobboldal által korábban kinevezett és jelenleg mandátumát töltő France Télévision, valamint a Radio France elnökének azonnali leváltására.

A nemek közötti egyenlőség jegyében, itt is előírásra kerül, hogy a három elnök közül legalább egynek nőnek/férfinak kell lennie.

4. Reklámok a közmédiában

A korábbi jobboldali kormány 2009-ben arról határozott, hogy a köztelevízióból fokozatosan el kell tűnnie a kereskedelmi hirdetéseknek. Kezdésnek betiltották a 20 óra utáni reklámokat, a cél pedig az volt, hogy 2016. január 1-jétől teljesen eltűnnek a köztelevízióból. A gazdasági válság hatására azonban a jelenlegi kormány belátta, hogy az ilyen mértékű forrásmegvonás nem reális: 2009 óta a 20 óra utáni reklámok hiánya 746 millió euró bevétel kiesést eredményezett. A módosító tehát visszavett a célból és már nem tűzi ki a reklámok teljes megszüntetését, azonban változatlanul hagyja a 20 óra utáni tiltást.

5. Hatósági szerződések módosítása

Franciaország a „gyenge multiplex üzemeltető” modellt követi, azaz a digitális földfelszíni platformon egy audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatás csak hatósági szerződéssel jelenhet meg. A törvény módosítása alapján, egy országos kereskedelmi rádióval vagy televízióval kötött hatósági szerződés módosításnak feltétele, hogy annak lehetséges következményeiről a CSA egy hatástanulmányt készítsen, feltéve, ha a módosítás „jelentős mértékben” befolyással lehet az adott piacra. A CSA dönthet továbbá úgy is, hogy egyéb esetekben is elvégzi az elemzést. A hatástanulmány minden esetben nyilvánosságra kell hozni. Azt, hogy milyen gyakorlati hatása lesz a rendelkezésnek az átláthatóság javítása terén, leginkább az fogja eldönteni, hogy mit minősít majd a CSA „jelentős hatásnak” a piac működésére vonatkozóan.

6. Lekérhető médiaszolgáltatások bejelentése

A módosítás értelmében, a lekérhető médiaszolgáltatásokat is be kell jelenteni a médiahatóságnak a szolgáltatás nyújtását megelőzően.

7. CSA jogi státusza

A CSA jogi személyiséggel rendelkező önálló szabályozó szerv lett.