Hír
Média és Társadalom
2023. június 12. 12:14

A deepfake negatív és pozitív oldala volt a témája a harmadik Médiamítoszok beszélgetésnek

Május 23-án rendezték meg a Médiamítoszok beszélgetéssorozat harmadik alkalmát a Scruton V. P.-ben. A téma ezúttal a deepfake-technológia, vagyis a mesterségesintelligencia-alapú médiamanipuláció volt, amely már 2017 óta része az életünknek. Honnan indult ez a jelenség, hol tart most és hova fejlődhet még? Kell-e félnünk tőle és lehet-e védekezni ellene? Milyen pozitív és negatív oldala van, hol lehet hasznos és hol jelenti a legnagyobb veszélyt?

A klubbeszélgetés résztvevői: dr. Veszelszki Ágnes, az NMHH Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese, Mezriczky Marcell deepfake-kutató, Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, dr. Gosztonyi Gergely jogász és prof. dr. Aczél Petra, az NMHH Médiatudományi Intézet kutatásvezetője. További képek az írás végén

A klubbeszélgetés résztvevői: dr. Veszelszki Ágnes, az NMHH Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese, Mezriczky Marcell deepfake-kutató, Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, dr. Gosztonyi Gergely jogász és prof. dr. Aczél Petra, az NMHH Médiatudományi Intézet kutatásvezetője. További képek az írás végén

Többek között ezeket a kérdéseket vitatták meg a klubbeszélgetés résztvevői: dr. Gosztonyi Gergely jogász, habilitált egyetemi docens; Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója; Mezriczky Marcell deepfake-kutató, médiatervező; prof. dr. Aczél Petra, az NMHH Médiatudományi Intézet kutatásvezetője és dr. Veszelszki Ágnes, az NMHH Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese.

Vajon a társadalmi igény, a „hazudni vágyás” hívta elő a technológiát vagy fordítva, a technológiai fejlesztés szabadította ki az emberekből a hazugság vágyát? – ezzel a gondolatébresztő kérdéssel vezette fel a beszélgetést Aczél Petra.

Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató

Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató

Keleti Arthur megjegyezte, gyakran csak azért hoznak létre valamit a technológusok, mert megtehetik, és mint az emberiség által használt legtöbb eszközt vagy fegyvert, a deepfake-et is lehet jóra és rosszra is használni. 

Dr. Veszelszki Ágnes, Mezriczky Marcell és prof. dr. Aczél Petra

dr. Veszelszki Ágnes, Mezriczky Marcell és Keleti Arthur

Mezriczky Marcell szerint bár sokan hiszik azt, hogy a deepfake-tartalmak főként közszereplőket céloznak meg, valójában bárkire hatással lehetnek. A kifejezés érdekessége, hogy a „deep” a hamisítás mértékének szofisztikáltságára is utalhat, vagyis arra, hogy ez már a manipuláció legmélyebb szintje. A fiatalok pedig szórakoztatónak találják a deepfake-et, mivel főként a TikTokon szembejövő tartalmakban találkoznak vele, de a deepfake-kutató szerint általánosságban is elmondható, hogy a felhasználók élvezik azt, hogy megtévesztik őket a deepfake-videókkal.

Veszelszki Ágnes elmondta, a „deepfake” kifejezésnek olyannyira negatív hatása van, hogy a pozitív, szórakoztató vagy oktatási célból létrehozott tartalmakra már nem merik ezt használni, holott a mögöttük álló technológia ugyanaz – mint ahogyan a floridai Salvador Dalí Múzeumban a művész szintetikusan létrehozott mása üdvözli a látogatókat.

Kérdés maradhat azonban, hogy mennyire etikus az elhunyt személyekről készített deepfake-et olyasmire használni, amelyet az illető életében (például személyiségéből adódóan) nem tett volna meg. Hogyan védekezhet az elhunyt, van-e jogunk őt életre kelteni? – tette fel a kérdést Aczél Petra. Veszelszki Ágnes megjegyezte, a legfrissebb kutatási eredmények alapján a társadalmi célú kampányokban nem volt hatásos az elhunyt személyek szerepeltetése.

dr. Gosztonyi Gergely jogász

Dr. Gosztonyi Gergely jogász

Gosztonyi Gergely hozzátette, ez összetett kérdés: bár a jog közbe tud lépni azzal, hogy kötelezővé teszi, hogy az ilyen típusú tartalmak esetében jelezzék, hogy manipulációról van szó, a deepfake-kel kapcsolatos problémák általánosságban a médiaműveltség tágabb problémaköréhez kapcsolódnak, ahhoz, hogy mennyire nem tudjuk még kezelni a minket körbevevő médiakörnyezetet.

De kire veszélyes leginkább a deepfake? Veszelszki Ágnes szerint mindenkire: arra is, akiről készül, és arra is, akit megtévesztenek, hiszen a megtévesztésnek pénzügyi, gazdasági, pszichológiai és társadalmi következményei lehetnek. Ráadásul ez alapjában ingathatja meg a bizalmat, hiszen egy idő után a társadalmi intézményeket, a legitim információforrásokat is meg fogjuk kérdőjelezni. Keleti Arthur hozzátette, ez hitelességi kérdés is, és ha olyan helyzetekben sem marad meg a bizalom, ahol fontos, hogy legyen, akkor a társadalmi lét alapjai kérdőjeleződnek meg. Gosztonyi Gergely szerint a problémát a jog önmagában nem fogja tudni megoldani, bár vannak próbálkozások, hiszen az ember arcának, hangjának, legszemélyesebb információinak beleegyezés nélküli felhasználásával személyiségi jogok sérülnek, de végső megoldások (még) nincsenek.

A szakértők szerint a deepfake-kel szembeni védekezés kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni az oktatás és a tudatosság fontosságát, azonban nagy kérdés, hogy meddig egészséges a gyanakvás, és mikor mit szabad elhinni.

Az oktatás mellett a felhasználók tudatossága meghatározó: az, hogy miként állunk azokhoz a tartalmakhoz, amelyekkel a közösségi médiában vagy bárhol máshol találkozunk. Ha van bennünk egy egészséges kételkedés, az már sokat segít abban, hogy ne hagyjuk magunkat megtéveszteni

mondta Veszelszki Ágnes.

Mezriczky Marcell szerint el kell kezdeni használni a technológiát olyan területeken is, ahol csak a pozitív hasznát látjuk. „Ha már nem tudjuk felvenni a versenyt azzal, hogy a deepfake-et mire használják, akkor legalább a médiaképét formáljuk olyanra, hogy az ne legyen ennyire negatív” – tette hozzá a deepfake-kutató.

A Médiamítoszok-beszélgetéssorozat ősszel folytatódik majd, újabb izgalmas és aktuális témákkal.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink