Médiatudományi Intézet

RSS

Keresés

1 - 10. találat a 12 közül. 1/2. lap

  1. A magyarországi sajtó és a hatalom az első világháború kitörésének idején

    2014.07.30. 09:09

    Éppen 100 éve, hogy kitört az első világháború. A világháborúra minden nagyhatalom készült. Nem volt kivétel ez alól az Osztrák-Magyar Monarchia, és azon belül a Magyar Királyság sem. A háború esetén bevezetendő intézkedésekkel már egy 1912-ben elfogadott törvény (63. tc.) is foglalkozott. Ez – többek között – a mindenkori magyar kir. kormányt arra is felhatalmazta, hogy bevezesse a sajtócenzúrát, továbbá, hogy a „hadvezetés érdekeit” veszélyeztető sajtótermékeket betiltsa.

  2. A sajtó volt az első világháború egyik előidézője?

    2014.07.09. 16:07

    Bernhard Rosenberg teszi fel a címben szereplő kérdést a sajtónak az első világháborút megelőző években játszott szerepét taglaló gondolatébresztő könyvében, amely most a szomorú 1914. június–júliusi események százéves évfordulóján aktualitás, és érdeklődésre tarthat számot.

  3. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a propaganda az első világháborúban I.

    2014.08.21. 10:10

    A Monarchiában a propagandáért is felelős központi szerv, a Szerbiának átadott hadüzenet napján felállított Császári és Királyi Sajtóhadiszállás volt, amelyet közvetlenül a vezérkari főnöknek rendeltek alá.

  4. A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt I. – A Hadi Felügyeleti Hivatal

    2014.09.17. 08:42

    Az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt több intézmény létezett, amelynek részben vagy egészben a sajtó irányítása volt a feladata. A sajtóirányításért felelős központi szerv a Császári és Királyi Sajtó(fő)hadiszállás volt. Az osztrák Hadi Felügyeleti Hivatal (HFH - Kriegsüberwachungsamt) és a neki megfelelő magyar társszerv, a Hadfelügyeleti Bizottság keretében működő Sajtó(al)bizottság is fontos szerepet játszott a sajtó irányításában és a propaganda alakításában is. A magyar Sajtóbizottság „Bizalmas” vagy „Szigorúan bizalmas” jelzéssel adta ki tilalmait az egyes szerkesztőségeknek. Ezek a tilalmak formailag udvarias hangú kérések voltak, de a „kérés” figyelmen kívül hagyása valamilyen megtorló intézkedést vonhatott maga után. A lapot lefoglalták, elkobozták, elrendelték az egész lapra az előzetes cenzúrát, bűnvádi eljárás alá vonták, nagy pénzbüntetést róttak ki rá, esetleg rövid úton betiltották megjelenését.

  5. A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború idején II. – Tisza István megvédi a magyar érdekeket: a Hadfelügyeleti Bizottság

    2014.10.01. 08:33

    Korábbi blog-bejegyzésünkben volt szó róla, hogy 1914. július 27-én kezdte meg működését a bécsi Hadfelügyeleti Hivatal (HFH) (Kriegsüberwachungsamt). Azt is láttuk, hogy a HFH jogállása Ausztriában meglehetősen vitatott volt, hiszen utasítás hozta létre, és sokáig kívül állt az alkotmányos állami struktúrán. A HFH hivatali jogköre csak Ausztria területére terjedt ki, amely elsősorban Tisza István gróf, magyar kir. miniszterelnök legerélyesebb fellépésének volt köszönhető. Tisza a leghatározottabban foglalt állást az ellen, hogy az új bécsi szerv a magyar szentkorona országai területén is hatáskörrel rendelkezzen.

  6. A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt III.

    2014.10.22. 08:38

    Korábbi bejegyzésünkben láttuk, hogy a világháború kirobbanásakor kezdetben nem volt tisztázott, hogy a bécsi Hadfelügyeleti Hivatal (HFH) hatásköre Magyarországra is kiterjed-e. Tisza István miniszterelnök határozott fellépésére volt szükség, hogy a bécsi HFH csak osztrák ügyekben járhasson el.

  7. A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt IV. – A cenzúra is szubjektív

    2014.11.12. 09:34

    Nemcsak a cenzúrának kitett sajtó, de a cenzúrát végző szervek sincsenek könnyű helyzetben. (Ennyi együttérzés a cenzúrának is kijár.) Így volt ez száz évvel ezelőtt, az Első Világháború alatt is. Egyrészt a sajtó irányításában hatáskörrel rendelkező szervek sem ítélték meg azonos módon az egyes sajtóközlemények tartalmát, másrészt pedig a kívánalmak is változtak idővel, az aktuális hadi-, külpolitikai- és belpolitikai helyzet függvényében.

  8. A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt V. – Tisza István szerint jobb a kritikus sajtó, mint a teljes cenzúra

    2014.12.10. 08:55

    Egy 1915 májusában a magyar miniszterelnök és a k. u. k. Hadsereg Főparancsnokság (AOK) között lezajlott levélváltás is a sajtóellenőrzés egységes elvek szerinti nehézségeire vetett fényt. Az AOK ismételten felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét arra a „káros és lelkiismeretlen” viselkedésre, amellyel a sajtó régóta, de „különösen az utóbbi időben” az élelmiszerhiány és az áremelkedés kérdését tárgyalja.

  9. A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt. VI. – Sajtótermékek behozatala és kivitele

    2015.01.16. 08:17

    A sajtótermékeknek az országból való kivitelét, illetve az országba való behozatalát is engedélyhez kötötték a „nagyháború” éveiben. Az engedélyezést ezekben az esetekben azonban nem a Hadifelügyeleti Bizottság végezte, amely – mint láttuk a korábbi bejegyzésekben – a belföldi sajtóellenőrzés legfontosabb szerve volt. Külföldről sajtóterméket behozni csak a miniszterelnökséghez tartozó Külföldi Sajtótermékeket Ellenőrző Bizottság engedélyével lehetett, míg a sajtótermékek kivitelét kizárólag a Könyvkiviteli Bizottság engedélyezhette. A hadifoglyoknak sajtóterméket pedig csak a Vöröskereszt közvetítésével lehetett küldeni.

  10. A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt. VII. – Sajtóellenőrzés a gyakorlatban

    2015.02.13. 09:51

    A háború elhúzódása, a döntő győzelem elmaradása a sajtó és a széles tömegek körében is fokozatosan aláásta az „igazságos” háború melletti kezdeti lelkesedést. Ennek következtében megszaporodtak a kormány politikáját és a háború folytatását kritizáló hangok.

<< / 2 >>