Médiatudományi Intézet

RSS

Keresés

1 - 9. találat a 9 közül. 1/1. lap

  1. Lee C. Bollinger A toleráns társadalom és Korlátlan, erőteljes és szélesre nyitott (ill.)Lee C. Bollinger: A toleráns társadalom | Korlátlan, erőteljes és szélesre nyitott

    2014.12.22. 14:07

    Lee C. Bollinger az amerikai szólásszabadság kutatója, a tengerentúli jogtudományi „establishment” elismert és gyakran hivatkozott alakja. A kötetben megjelent két könyve, „A toleráns társadalom” és a „Korlátlan, erőteljes és szélesre nyitott…” közel negyedszázados különbséggel látott napvilágot, de időbeli különbségük alig érzékelhető – mindkét kötet rendkívül aktuális problémákat boncolgat. A szerző az amerikai szólásszabadság kutatója, így írásai hamisítatlanul amerikaiak. Ám Bollinger felfogásának számos eleme igencsak európai, mint a sajtószabadság önálló jogként való elismerése vagy a hozzáférési jogok melletti kiállás. Ezeket az elveket pedig érdemes megvizsgálnunk akár az elmúlt bő két évtizedben a magyar jogrendszerben felállított jogi konstrukció szemszögéből is. Bollinger nagyívű vízióiból már jelenünkben is sokat tanulhatunk, még akkor is, ha azok nem a közeli jövőben válnak valósággá.

  2. Lee C. Bollinger A toleráns társadalom és Korlátlan, erőteljes és szélesre nyitott (lead)Megjelent könyvsorozatunk legújabb kötete, melyben Lee C. Bollinger két írása, „A toleráns társadalom” és a „Korlátlan, erőteljes és szélesre nyitott” olvasható

    2014.12.22. 14:01

    Lee C. Bollinger az amerikai szólásszabadság kutatója, a tengerentúli jogtudományi „establishment” elismert és gyakran hivatkozott alakja. A kötetben megjelent két könyve, A toleráns társadalom és a „Korlátlan, erőteljes és szélesre nyitott…” közel negyedszázados különbséggel látott napvilágot, de időbeli különbségük alig érzékelhető – mindkét kötet rendkívül aktuális problémákat boncolgat. A szerző az amerikai szólásszabadság kutatója, így írásai hamisítatlanul amerikaiak. Ám Bollinger felfogásának számos eleme igencsak európai, mint a sajtószabadság önálló jogként való elismerése vagy a hozzáférési jogok melletti kiállás. Ezeket az elveket pedig érdemes megvizsgálnunk akár az elmúlt bő két évtizedben a magyar jogrendszerben felállított jogi konstrukció szemszögéből is. Bollinger nagyívű vízióiból már jelenünkben is sokat tanulhatunk, még akkor is, ha azok nem a közeli jövőben válnak valósággá.

  3. Felhős gondolatok –avagy a felhő alapú számítástechnika

    2014.12.19. 14:03

    A közelmúltban napvilágot látott statisztikai adatok szerint az európai, de különösen a magyar vállalatok csekély mértékben használják a felhő-alapú számítógépes szolgáltatást, annak jártunk utána, a francia hatóság milyen tanácsokkal segíti a kérdésben a társaságokat.

  4. A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogbanA személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban (könyvajánló)

    2014.12.16. 16:16

    Csehi Zoltán, Koltay András és Navratyil Zoltán szerkesztésében jelent meg intézetünk legújabb kiadványa, A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban címmel. A kötet szerzői hosszú évek tapasztalatával rendelkező, a hazai jogi felsőoktatásban is kiemelkedő jogászok, kutatók, akik a személyiség és a média kapcsolatát tűzték ki vizsgálatuk céljául, különös tekintettel az új Polgári és Büntető Törvénykönyvekre.

  5. A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban (lead)A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban

    2014.12.16. 16:11

    Csehi Zoltán, Koltay András és Navratyil Zoltán szerkesztésében jelent meg intézetünk legújabb kiadványa, A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban címmel. A kötet szerzői hosszú évek tapasztalatával rendelkező, a hazai jogi felsőoktatásban is kiemelkedő jogászok, kutatók, akik a személyiség és a média kapcsolatát tűzték ki vizsgálatuk céljául, különös tekintettel az új Polgári és Büntető Törvénykönyvekre.

  6. Csökkennek a példányszámok

    2014.12.12. 08:16

    Bár az elhúzódó és szövevényes válság kapcsán Ukrajnáról nap mint nap olvasunk híreket, viszonylag kevés információnk van, hogyan csapódik le mindez a kárpátaljai magyarok mindennapjaiban. Különösen igaz lehet ez olyan speciális területeken, mint a kisebbségi média működése. Vajon milyen hatással van a kiélezett válsághelyzet az amúgy sem túl irigylésre méltó helyzetben lévő kárpátaljai médiára és nem utolsó sorban a médiamunkásokra, az újságírókra? Erről kérdeztük Kovács Elemért, a KárpátInfo hetilap munkatársát:

  7. A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt V. – Tisza István szerint jobb a kritikus sajtó, mint a teljes cenzúra

    2014.12.10. 08:55

    Egy 1915 májusában a magyar miniszterelnök és a k. u. k. Hadsereg Főparancsnokság (AOK) között lezajlott levélváltás is a sajtóellenőrzés egységes elvek szerinti nehézségeire vetett fényt. Az AOK ismételten felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét arra a „káros és lelkiismeretlen” viselkedésre, amellyel a sajtó régóta, de „különösen az utóbbi időben” az élelmiszerhiány és az áremelkedés kérdését tárgyalja.

  8. Szabad-e autónkban fedélzeti kamerát használnunk?

    2014.12.05. 08:11

    Németországban jogerőre emelkedett a nagy érdeklődésre számot tartó úgynevezett fedélzeti kamerás (Dashcam) ítélet. Az ügyben a bajor tartományi adatvédelmi hatóság (Bayerische Landesamt für Datenschutzaufsicht –BayLDA) határozatában megtiltotta egy autóvezetőnek, hogy az autójában elhelyezett fedélzeti kamerával az út alatt folyamatosan felvételeket készítsen és kötelezte, hogy a már elkészült és felvételeit törölje.

  9. A digitális halál nyomában

    2014.12.03. 08:30

    Az emberi élet végén, az elhunyt személy maga mögött hagyja valamennyi földi tartozékát, így online profilját, elektronikus levelezését, a közösségi médiában megosztott valamennyi adatát is. Kérdés, hogy mi lesz ezen információk sorsa a felhasználó halálát követően, rendelkezik-e a hozzátartozó és az örökös azzal a lehetőséggel, hogy kézbe vegye az örökhagyó digitális értelemben vett személyiségét.