Médiatudományi Intézet

RSS

Aggódhatnak a névtelen kommentelők Szlovéniában

2017.02.03. 11:17 • Apró István internet, szólásszabadság, Szlovénia

Az elszabadult névtelen kommentek minden országban gondot jelentenek, a szabályozás azonban nehezen találja a fogást a problémán. A legtöbbet emlegetett ütközőpont a szólás- és véleményszabadság kontra gyűlöletbeszéd, de a szélsőségek között számos, kisebb-nagyobb, vitatott kérdés helyezkedik el. Szlovéniában, az év kezdetétől a rendőrség határozottabban léphet fel a névtelen kommentelőkkel szemben.

névtelen kommentelők

Az új gyakorlatról a Delo című szlovén napilap számolt be, az értesülést pedig a hatóságok is megerősítették. Eszerint a szlovén rendőrség bírósági döntés nélkül is hozzáférhet a jövőben azon internetes névtelen kommentelők adataihoz, akik hozzászólásaikkal bűncselekményt követtek el. Az ügy érdekessége, hogy a rendőrség új gyakorlatát nem előzte meg törvényi változás, azaz a szlovén parlament semmiféle jogszabály módosítást nem eszközölt a közelmúltban, ami indokolhatna egy ilyen hatósági lépést. Drago Menegalija, a rendőrség szóvivője a lapnak megerősítette, hogy a döntést a rendőrség igazgatósága hozta meg.

"A bírósági gyakorlat másodlagos jogforrás a rendőrség számára" – mondta a szóvivő, és a legfelsőbb bíróság nemrég hozott ítéletére hivatkozott. Egy muraszombati (Murska Subota) nőnek 1100 euró büntetést kellett fizetnie rágalmazásért, mert az odranci járási elöljáróról egy fórumon névtelenül azt állította, hogy korrupt. A legfelső bíróság helybenhagyta a körzeti bíróság döntését. A nő az alsóbb fokú eljárás során azért fellebbezett, mert szerinte a rendőrség jogtalanul szerezte meg számítógépes IP-címét és annak alapján személyes adatait. Mivel a legfelsőbb bíróság a rendőrség ezen eljárását jogszerűnek ítélte, a hatóságok ezt követően beépítik eljárási gyakorlatukba a precedens értékű ítéletet. A rendőrség új utasítása szerint tehát, a jövőben azok a névtelen kommentelők, akik a cikkek alá sértő hozzászólásokat írnak, többé nem hivatkozhatnak a kommunikáció titkosságára, és az ügyészség mellett a rendőrség is eljárást indíthat ellenük. A portáloknak és internetes lapoknak a rendőrség kérésére ki kell adniuk a névtelen felhasználóik adatait.

Mindazonáltal a Delo újságírója úgy ítélte meg, az intézkedés veszélyezteti a szólásszabadság és a kommunikáció titkosságára vonatkozó alkotmányos jogokat. A lap elismerte ugyan, hogy valóban számos tapintatlan és tartalmilag hamis hozzászólás jelenik meg a világhálón, de a rendőrség "autonóm rendelkezése" azokhoz az időkhöz vezethet vissza, amikor az embereknek jól meg kellett gondolniuk, mint mondanak nyilvános helyen. Külön érdekesség, a lap szerint, hogy az eddigi precedensek között szinte kizárólag csak rágalmazási vagy becsületsértési ügyek szerepeltek (amelyek célpontjai legtöbbször politikusok vagy neves gazdasági vezetők), az interneten elburjánzó gyűlöletbeszéd ellen azonban sem a rendőrség, sem az ügyészség nem tesz semmit, holott az a törvények értelmében szintén bűncselekménynek minősül.

Az ügyben megszólalt Mojca Prelesenik adatvédelmi biztos is, aki úgy véli, a névtelen hozzászólókról begyűjtött metaadatok tárolása és elemzése eltántoríthatja a névtelen "kiszivárogtatókat" attól, hogy a társadalom számára fontos információkat hozzanak nyilvánosságra az interneten.

Keresés