Médiatudományi Intézet

RSS

A Médiatudományi Intézet hírei

Sikeres volt a Médiatudományi Intézet és a Károli Gáspár Református Egyetem közös konferenciája

2016.11.08. 15:31 • Szeghalmi Veronika, Varga Árpád, Papp János Tamás, Nyakas Levente, Koltay András, Károli Gáspár Református Egyetem, konferencia

A médiaszabályozás új fejleményeiről tartott konferencia keretében olyan, az új technológiákhoz kötődő szabályozási kérdésekbe kaphattunk betekintést, melyek az elkövetkezendő években meghatározhatják a tudományterület gondolkodásának és az ezzel kapcsolatos jogalkotásának főbb irányvonalait. Hallhattunk előadásokat többek között a közösségi média által felvetett jogi problémákról, a reklámjog kihívásairól és az AVMS irányelv módosításának videó-megosztókkal kapcsolatos fejleményeiről is.

A tudományos konferencia elsődleges célja az volt, hogy a médiakutatásban érintett szakemberek és az új technológiák iránt érdeklődő közönség körében megvitatásra kerüljenek a területet érintő fejlődés következtében felmerülő újabb kérdések.

ic_1521.jpg

Koltay András előadását hallgatják a résztvevők

Az előadások egy része főként a közösségi média által felvetett szabályozási, illetve mondhatni szabályozatlansági problémákkal foglalkozott. Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Médiatanács tagja a bevezető előadásában az ún. „kapuőrök” cenzori szerepével kapcsolatban felmerülő aggályokra világított rá. Ezen belül felvázolta az internetszolgáltatók és a keresőmotorok önszabályozási lehetőségeiből eredő tartalombefolyásolási problémákat, és a médiapluralizmusra gyakorolt hatását. Nagy hangsúlyt fektetett a közösségi média algoritmus alapú hír-összeállítási szerepének kritikájára, illetve tartalomszerkesztő mechanizmusainak működésére. A jövő médiaszabályozásának legfőbb kihívásaként említette az internetes keresést biztosító gyűjtőoldalak önálló szabályalkotását.

Klein Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója részben továbbfűzve a Koltay által felvázolt jövőképet beszélt a szólásszabadság fogalmának változásáról, illetve rámutatott a nyilvánosság szerkezetváltozásának egyes jellemzőire. Kifejtette a web 2.0 térnyerésével bekövetkező felelősségi viszonyok átalakulásának várható hatásait, valamint rávilágított a felelősségvállalás jelenleg kérdéses helyzetének problémáira és hangsúlyozta a konkrét szabályok kialakításának igényét.

Nyakas Levente, a Médiatudományi Intézet vezetője az új média egy speciálisabb kérdéséről, „Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv” (AVMS) tárgyi hatályáról, illetve a videó-megosztók irányelv alá történő bevonásáról beszélt. Előadásában történeti perspektívában mutatta be a tárgyi hatály módosításával kapcsolatban felmerülő igényeknek a jogalkotói racionalitássá válását és a nem lineáris, tehát lekérhető (on demand) médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos szerkesztői és műsorszervezési tevékenységek szabályozási problémáit. A szabályozástörténet bemutatásán keresztül szélesebb képet kaphattunk azokról az uniós jogalkotás motivációiról, illetve arról, hogy az információs társadalmi szolgáltatások milyen elvek mentén kerültek a médiaszabályozás látóterébe.

Szeghalmi Veronika, a Médiatudományi Intézet munkatársa szintén egy egyedi és speciális témát dolgozott fel. Előadásában a Snowden botrány Európáig vezető szálaival foglalkozott. Külön hangsúlyt fektetve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikk által felvetődő jogértelmezési problémákra, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának Snowden üggyel kapcsolatban felvetődő adat és magánélet-védelmi kérdéseire. Az előadás végső következtetése szerint az új média korában a Strasbourgi Bíróság hagyományos mérlegelési tesztje (az egyéni és a közösségi érdekek mérlegelése) nem alkalmazható, ehelyett egy ún. virtuális tesztet kellene bevezetni, amely a hagyományos mérlegelési tesztben szereplő egyéni érdekek, valamint a személyes érintettség bizonyítása helyett a jelenséget társadalmi problémaként kezelné, és a társadalmi érdekekre való hivatkozással garantálná a Bírósághoz fordulás lehetőségét.

ic_1459.jpg

Koltay András, Nyakas Levente, Tóth András (Károli Egyetem), Szeghalmi Veronika és Klein Tamás (Károli Egyetem)

Tóth András, a Károli Gáspár Református Egyetem Infokommunikációs Jogi Tanszékének vezetője felvázolta a média fejlődésének egyes versenyjogi kihívásait, külön elemezte a területi alapú korlátozással (geo-blocking) kapcsolatos európai joggyakorlatot. Számos példán keresztül rávilágított többek között a Gazdasági és Versenyhivatal engedélyezési eljárásának fejleményeire és az európai licenc értékesítés során felvetődő kihívásokra. Példaként hozta egyebek mellett a Cinema City és a Palace Mozi összefonódásának ügyét, mely a küszöbérték alatti összefonódások engedélyezésénél hozhat új irányt.

Gellén Klára, a Szegedi Tudományegyetem oktatója a reklámjog kihívásait taglalta, kiemelve, hogy a kereskedelmi közlemények terén a társadalmi és önszabályozás nagyobb szerepet kaphat a közeljövőben. Foglalkozott továbbá az európai termékmegjelenítés szabályozáskönnyítéséből eredő problémákkal és a reklámsugárzási arányok várható módosulásának részletszabályaival is.

ic_1688.jpg

Klein Tamás, Varga Árpád és Papp János Tamás

Varga Árpád, a Médiatudományi intézet munkatársa a drónok légi közlekedési szabályaival, illetve az adatvédelem és a drónújságírás kérdésiről beszélt. Előadásában rávilágított arra, hogy a légi közlekedés-engedélyezési folyamata miként hat a drónok újságírók általi felhasználására, és ezen keresztül a sajtószabadságra. Emellett hangsúlyozta a pilóta nélküli rendszerek szabályozásánál az adatvédelem garanciális rendszere érvényesülésének szükségességét is.

Papp János Tamás, a Médiatudományi intézet munkatársa előadásában részben visszacsatolt a Koltay András által elhangzott szabályozatlansági problémákra, részben pedig továbbgondolta a közösségi média tartalom-befolyásoló tevékenységének értékelését. Felvázolta az felhasználási feltételek jellegéből eredő aránytalanságokat, a jogorvoslat esetlegességének problémáját és példákat hozott a közösségi oldalak, különösen a Facebook monopolhelyzetével kapcsolatos alkotmányjogi aggályokra. Végül felvetette az állami szabályozás szükségességének problémáját, illetve az ezzel kapcsolatban felmerülő nyitott kérdéseket.

Keresés

A Sajtó 1927–1947

Sajtó folyóirat (logó, 290x67px)

Tudományos folyóirat a sajtó és a hírszolgálat jogi, gazdasági, szociális, műszaki és történelmi kérdéseiről – teljes digitalizalt anyag.

A Médiatudományi Intézet a Médiatanács, valamint az NMHH munkáját segítő, szakmai elemzéseket és a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatásokat végző önálló szervezeti egység. Szakmai kiadványokat jelentet meg és konferenciákat, műhely-beszélgetéseket szervez, egyeztetésekben vesz részt (pl. Közszolgálati Kódex egyeztetése), illetve ellátja a Médiatanács által a számára meghatározott egyéb feladatokat.