Médiatudományi Intézet

RSS

Az Apple nem esett messze a fájától - vagyis miért olyan népszerű az adóelkerülés a nagy internetes vállalatok körében?

2016.09.08. 15:36 • Varga Árpád Apple, adóelkerülés, Európai Bizottság, versenyelőny

Ugyan az adóelkerülés nem csak az információs technológiával foglalkozó nagyvállalatok sajátja, a leggyakrabban mégis ezekről hallani. Így esett, hogy az Apple egy igen kínos adózási konfliktusba került az Európai Bizottsággal, mely szerint a vállalat 15 évnyi adózást került el egy, az Írországgal kötött feltételes adómegállapítás segítségével.

apple

Kép forrása

A Bizottság 3 éve folyó nyomozása során derült fény az Apple és az Európai központnak otthont adó Írország között – az elsőfokú ítélet szerint – jogtalan megállapodásra, mely még 1991-ben köttetett. Ennek értelmében a vállalat, ellentétben az összes többi ír székhelyű céggel, a törvényben meghatározott 12,5%-os adókötelezettség helyett mindössze maximum 1%-al támogatta a szigetország gazdaságát. E megegyezés segítségével 2014-ben például 0.005 % adót fizetett éves bevételei után. Így összesen körülbelül 13 milliárd eurós (4 ezer milliárd forintos) megtakarítást ért el.

Mint ahogyan azt a Bizottság is kifejtette, nyomozásuk eredményeként az Apple által alapított két cég, az Apple Operations Ireland és az Apple Sales International nem kártérítés vagy bírság megfizetésére köteles, mindössze az általa elmulasztott adót és az ehhez tartozó kamatokat szükséges törlesztenie. A Bizottság hangsúlyozta, hogy ez esetben technikailag nem az Apple jogsértéséről van szó, és a döntés lényegében az Írország által nyújtott jogszerűtlen állami támogatás (illegal state aid) visszafizetését kényszerítené ki. A hatályos jogszabályok értelmében így 2003-ig visszamenőleg kellene teljesítenie elmaradt kötelezettségeit az óriásvállalatnak.

A Bizottság vizsgálatában rámutatott, hogy az ún. „központi irodákba” történő haszonátcsoportosítás tette lehetővé, mely értelében a vállalat csoportjai nem adókötelesek. A 3 évig tartó vizsgálat során bizonyossá vált, hogy ezek a központok kizárólag papíron léteznek, így nem realizálhatták azt a profitot, melyek a könyvelésben megjelentek.

A probléma jobb megértése végett fontos megemlíteni, hogy a Bizottság már 2013 óra folyamatosan vizsgálja a feltételes adómegállapítási gyakorlatot. Ennek oka, hogy számos ország kihasználva a jogszabály adta lehetőséget, olyan kedvezményeket biztosít egyes vállalatoknak, mely jogtalan versenyelőnyhöz juttatja azokat. Belgium 2016 januárjában például 35 nemzetközi szereplőnek nyújtott ilyen kedvezményeket, mely az EU-s jog alapján törvényellenes volt.

Az ilyen és hasonló társaságiadó-kerülések elleni fellépés részeként 2016 elején a Bizottság még egy cselekvési csomagot is elfogadott, mely jogilag kötelező erejű intézkedéseket és ajánlásokat tartalmazott az adóelkerülés leggyakoribb módszereinek megszüntetése érdekében.

Érdekes jelenség egyébként hogy az adóelkerülés az Apple-höz hasonló cégeknél bevett gyakorlatnak tűnik. Mint a profitmaximalizálás leghatékonyabb módszere előszeretettel alkalmazza a Starbucks, valamint a Google is. Ez utóbbi szintén a Bizottság látókörében van, hiszen hasonló eljárás e vállalat ellen is folyamatban van. Mint az egy korábbi blog bejegyzésünkben is olvasható, a Google a trösztellenes szabályok megsértéséért több mint 3 milliárd euróval felel, hiszen az általa birtokolt Android operációs rendszerek, illetve az azokon lévő Google alkalmazások monopolhelyzetet alakítottak ki.

Az Európai Bizottság közbenjárására és ellenőrzési tevékenységére tehát ezért van szükség. Fontos, hogy az adóelkerülés e formáját, és a nyereségek belső felosztását ne tehessék lehetővé az Európai Unió tagállamai. A belső piac megfelelő működésének ugyanis kiemelt feltétele a verseny egyenrangúságának biztosítása a piacon jelenlévő szereplők között.

Keresés