Médiatudományi Intézet

RSS

A BEREC nem támogatja a másodosztályú internet kialakulását

2016.09.07. 10:41 • Paál Vince BEREC, Európai Unió, hírközlés, internet, szabályozás

Aktivisták örülnek az internetsemlegesség sikerének Európában. Az új EU-s útmutatás nem támogatja a másodosztályú internet kialakítását. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC – Body of European Regulators of Electronic Communications) az Európai Parlament és a Tanács 2015/2120 [2015. november 25.] számú, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról stb. szóló Rendeletéhez 2016. augusztus 30-án kiadott útmutatása az internetsemlegesség mellett kiállók törekvésének megvalósulását jelentheti, vagyis valamennyi adatcsomag interneten történő küldését egyenlő bánásmódban kell részesíteni.

internetsemlegesség

Kép forrása

Az Európai Parlament és az EU Bizottsága már tavaly egy olyan kompromisszumos megoldást alakított ki, amely egyrészt biztosítja a szabad hozzáférést az internethez a felhasználók és a tartalomszolgáltatók számára. Másrészt azonban megteremti a lehetőséget, hogy a hálózatfenntartók ún. olyan speciális szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek előnyös kezelésben részesülnek, az egyéb internetes szolgáltatásokat pedig lassíthassák.

Hogy ez a gyakorlatban hogyan történjen, azzal kapcsolatban sok kérdőjel merült fel. Kritikusok attól tartottak, hogy az internetsemlegesség felpuhul és kialakul a másodosztályú internet, amelyet a fizetőképes konszernek és telekommunikációs szolgáltatók ellenőriznek.

Ennek megakadályozására mozgósították az internetes aktivisták a lakosságot. A BEREC csaknem félmillió visszajelzést számolt meg, amelyek az EU polgáraitól érkeztek. A szolgáltatók pedig az ún. 5G-manifesztummal reagáltak. Ebben a hírközlési ipar képviselői azzal fenyegetőztek, hogy az újabb mobiltechnológia (5G) kiépítése a szabályzók feltételei miatt veszélybe kerül.

Az internetsemlegesség mellet kiálló aktivisták félelmeit a BEREC most részben eloszlatta. A Testület útmutatásában ugyanis világossá tette, hogy a speciális szolgáltatások semmi esetre sem korlátozhatják a normál internetes hozzáférést, és nem is támaszthatnak konkurenciát a meglévő internetes szolgáltatásoknak.

A hálózatfenntartók meglévő szolgáltatásokat sem minősíthetnek speciális szolgáltatássá. „Vezető nélküli autók számára lehetséges lenne speciális szolgáltatás, a Netflixnek azonban esélye sem lenne”, foglalta össze Thomas Lohninger, az osztrák Személyes Adat Munkacsoport ügyvezetője az útmutatás lényegét.

A speciális szolgáltatások elképzelhetők tehát, de csak bizonyos korlátozások alatt.

Wilhelm Eschweiler, a BEREC elnöke hangsúlyozta, nem hoztak új szabályokat. De annak érdekében, hogy az EU tagállamainak 28 szabályozó hatósága az internetsemlegességet ne teljesen ellentétesen értelmezze, szükség volt arra, hogy a piac őrei a Parlament és a Bizottság részben homályos normáit részletesen magyarázzák.

Hogy lesz-e kereslet a speciális szolgáltatások iránt a szabályozók ilyen szigorú feltételei közepette, azt a jövő válaszolja meg. A BEREC útmutatásának egy éves próbaidőt szabott meg, utána, ha szükséges kész javításokat végrehajtani a rendszeren.

Aktivisták szerint a net semlegessége körüli vita még nem ért véget. Nem zárható ki, hogy a hálózatfenntartók az internetszolgáltatókat más módon próbálják meg fizetésre kényszeríteni. A hálózatfenntartók jelenleg is hálózataik összekapcsolásának költségein vitáznak. Aki adatokat akar a nagy hálózatfenntartók (mint pl. a Telekom) gerinchálózatába feltölteni, annak adott esetben fizetnie kell. A hálózatfenntartók továbbra is megállapodhatnak az olyan nagy tartalomszolgáltatókkal mint pl. a Netflix külön feltételekben, anélkül hogy ezzel eltérnének a BEREC útmutatásától.

Keresés