Médiatudományi Intézet

RSS

A hálózat láthatatlansága és a láthatatlanság hálózata - Mi is az a Silk Road és mi maradt utána?

2016.08.10. 12:08 • Varga Árpád online kereskedelem, deep web, Szövetségi Nyomozó Iroda, TOR

Az internet alapvetően 2 részre osztható: egyik az ún. clearnet, míg másik az ún. dark web vagy deep web. Mindkét esetben felhasználók által elérhető honlapokról, fórumokról, közösségi szolgáltatásokról beszélhetünk. Egy nagy különbség azonban mégis akad. Előbbi nyilvános és nyomon követhető, míg utóbbi elterelő csatornákon keresztül biztosítja a felhasználói anonimitást. Ezt használta ki Ross Ulbricht, a Silk Road nevű kábítószer-kereskedő oldal megalapítója is 2011-ben egészen 2013-as letartóztatásáig.

Silk Road

Kép forrása

A Silk Road tehát az ún dark web egyik kereskedelmi oldala volt, mely leegyszerűsítve a kereshető internet „mögé” rejtett hálózat. Ennek platformját, a TOR-t az Egyesült Államok Tengerészeti Kutató Laboratóriuma 2002-ben fejlesztette ki és tette nyilvánossá. Lényege, hogy a felhasználók egymás számítógépein keresztül anonim módon férhetnek hozzá egyes, a kliensen belüli, illetve a nyílt weben található weboldalakhoz. A „selyemút” így egy lenyomozhatatlan és biztonságos kábítószer-elosztó közösségi oldalként működhetett.

Ennek során körülbelül 1,2 milliárd dollárnyi bevételt termelt, melynek egy jelentős része a weboldal alapítóját, Ross Ulbrichtet illette. A honlapon körülbelül 10.000 termék volt megtalálható, amelyek 70%-ben kábítószerek és egyéb pszichotróp anyagok voltak. Az oldal népszerűsége abban állt, hogy a hagyományos kerekedő oldalakhoz hasonlóan értékelési és rangsorolási rendszereket alkalmazott annak érdekében, hogy kiszűrje a „nem megfelelő minőségű” termékeket. Működése olyannyira hatékony lett, hogy egy másodlagos közösségi háló szerepét kezdte el betölteni.

Különböző kutatások kimutatták, hogy a dark weben, valamint a Silk Roadon olyan közösségek és fórumok formálódtak, mely egy látens, rejtett közösséget hoztak létre. A fórum így a láthatatlan hálózaton belüli „ebay”-ként funkcionált, egészen 2013 októberéig. Ekkor a nagyrészt az Egyesült Államokból irányított honlapot a Szövetségi Nyomozó Iroda sikeresen leállította és letartóztatta Ulbrichtet, akinek büntetőeljárása 2015 májusáig tartott. Végül az Egyesült Államok Fellebbviteli Bírósága életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte kábítószer kereskedelem, pénzmosás és számítógépek feltörésére használatos eszközök kereskedelmének vádjával.

Elítélése után fellebbezést nyújtott be, melyben a Nyomozó Iroda korrupciójára hivatkozva kísérelte megtámadni az ítéletet 2016 májusában. Ennek keretében egy körülbelül 170 oldalas dokumentum került a bírósághoz, mely az ügyben érintett két – már büntetőeljárás alatt álló – ügynök tevékenységére, a tisztességes eljáráshoz való jogának csorbítására és a 4. alkotmány-kiegészítés megsértésére hivatkozva kérte ügye újratárgyalását. Az ügyészség május végén válaszolt a vádakra, hivatalos döntés a bíróság részéről azonban még nem született.

Az ügy jelentősége talán nem is kizárólag az óriási bevételeken, a működtetés kriminológiai problémáin, az eljárás hiányosságainak súlyában, vagy az életfogytig tartó elítélésben van. Mindinkább fontos kérdés, hogy a bíróság által kiszabott - láthatóan demonstratív jellegű - ítélet mennyiben képes befolyásolni a Silk Road által elindított közösségszervező tendenciákat, illetve átrajzolni a deep web működését. Egy nemrég megjelent kutatás szerint ugyanis a TOR hálózaton belül működő illegális kereskedelmet biztosító platformok továbbra is rendületlenül működnek, sőt a kábítószerek száma egyre növekszik. Míg 2013 októberében körülbelül 18.000 kábítószer szerepelt az eladási listákon, addig 2015 szeptemberében már 46.000.

A tartalmak előretörése, illetve a hatósági fellépése emellett kettős vetületű. Egyrészt a TOR lehetőséget biztosít az illegális kereskedelem és például a gyermekpornográfia terjesztésére, másrészt azonban betölti a második nyilvánosság szerepét ott, ahol a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozás alatt áll. Ilyen helyzetben van többek között Kína, de Törökországban is egyre szélesebb körben alkalmazott eszköz a nem kívánatos tartalmak blokkolása, mely a politikai nyilvánosság kiüresedését eredményezheti.

Összefoglalva tehát fontos kérdés a TOR hálózat jogi megítélése, illetve működése korlátozásának szándéka, még a Silk Roadhoz hasonló oldalak jelenléte mellett is. Ross Ulbricht esete lehet ugyanis az első a deep webbel szembeni fellépések sorában, mely remélhetőleg képes csökkenti az internet által hatékonyabbá váló bűnözést, de az óvatosság mindenképp megfontolandó. A társadalom anonimitás és adatvédelem iránti igénye folyamatosan nő, míg az internet nyomon követhetősége csökken. Mindazonáltal a nyilvánosság e formájának kiiktatása a véleménynyilvánításukban korlátozott társadalmak diskurzusának ellehetetlenülését is okozhatja.

Keresés