Médiatudományi Intézet

RSS

Szervezek, tehát nem szerkesztek - gondolatok az AVMS irányelv tárgyi hatályának bővítéséhez

2016.06.22. 14:23 • Nyakas Levente AVMS irányelv, tárgyi hatály, videomegosztók, szerkesztői felelősség

2016. május 25-én bocsátotta ki az Európai Bizottság (Bizottság) az AVMS irányelv módosítására tett javaslatait, mely javaslatok közül talán a leginkább figyelemre méltóbbnak az irányelv tárgyi hatályának bővítése tekinthető. A Bizottság ugyanis az ún. videomegosztó platformokat is az uniós médiaszabályozás hatálya alá próbálja terelni, még ha társszabályozás formájában is. A módosításnak ez a mozzanata sok kérdést vet fel, de ezen belül is az egyik fő kérdés: hogyan viszonyul a videomegosztó-szolgáltatás a VoD szolgáltatáshoz?

yt

Kép forrása

Az AVMS irányelv tárgyi hatályának bővítése hasonló emlékeket ébreszthet azokban, akik figyelemmel követték az első bővítéshez vezető folyamatot, mely végül a lekérhető (VoD) médiaszolgáltatásokra is kiterjesztette az akkor még Televízió Határok Nélkül jelzővel illetett irányelvet (a módosító jogszabály: 2007/65/EK irányelv).

Akkor a szabályozás melletti fő érv az volt, hogy az internetes (értsd: információs társadalmi) szolgáltatások közül a televíziózáshoz hasonló szolgáltatások olyan jelentőségre tettek szert a társadalmi/gazdasági életében, hogy egyenlő versenyfeltételeket/fogyasztóvédelmi normákat kell teremteni a hasonló társadalmi és gazdasági funkciót betöltő, konkurens televíziós szolgáltatásokkal.

A jelenlegi módosító javaslat is ugyanezt a gondolatmenetet követi. A 2007-es módosítás óta eltelt 10 évben újabb, a televíziózáshoz és a VoD szolgáltatásokhoz hasonló információs társadalmi szolgáltatás, az ún. videómegosztó-platfomszolgáltatás vált jelentőssé, ami így hasonló szabályozást igényel a kiskorúak és általában a társadalom védelme érdekében (értsd: káros és gyűlölet-/erőszakkeltő tartalmakkal szemben).

A szabályozási javaslatból az is kiderül, hogy a jogalkotó a videomegszotókra eltérő normákat vezetne be, mint amelyek a VoD szolgáltatásokra vonatkoznak, annak ellenére, hogy mindkettő hasonló körből „vált ki”, és került az uniós médiaszabályozás hatálya alá. A kérdés tehát adja magát: mi az a különbség, ami eltérő szabályozást indokol két hasonló tőről fakadó szolgáltatás között? Hogyan viszonyul a videomegosztó-platform (pl. YouTube) szolgáltatás a VoD (videotéka) szolgáltatásokhoz?

Kiindulási pontként érdemes rögzítenünk: a médiaszabályozásban a felelősséget a szerkesztői tevékenység alapozza meg. Ezt az elvet a korábbi hatálybővítés is megerősítette, hiszen az ún. információs társadalmi szolgáltatások köréből a ’szerkesztői felelősség’ mentén kerültek át az ún. lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások (VoD) az európai és – ennek eredményeképpen – a tagállami médiaszabályozás hatálya alá.

A szerkesztési tevékenységet (felelősséget) az AVMS irányelv külön definiálta is (műsorszámok kiválasztása és összeállítása), melyen belül a VoD szolgáltatások esetében ez a „médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat”-ban merül ki (AVMS irányelv 1. cikk (1) bek. c) és g) pontok).

A bizottsági javaslat nem győzi hangsúlyozni, hogy a videomegosztóplatform-szolgáltatóknak „nincs szerkesztői felelőssége az általuk tárolt tartalom tekintetében”, ugyanakkor azt is rögtön hozzáteszi: ezek a szolgáltatók „különféle módokon” (automatikus eszközökkel vagy algoritmusokkal) szervezik (organisation) ezeket a tartalmakat.

Ez némi ellentmondást hordoz magában, és ennek nyomán egy igen érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi. A javaslatban megjelenik ugyanis a szerkesztői felelősséggel párhuzamosan egy másik fogalom: a tárolt tartalmak automatikus eszközökkel vagy algoritmusokkal történő szervezése/rendszerezése. Ez a jogalkotó szerint nem minősül szerkesztésnek. A szervezés fogalmát, azaz hogy ez pontosan milyen tevékenységet is jelent, ugyanakkor nem definálja külön az irányelv!

Kétségtelen különbség, hogy egy médiaszolgáltató maga választja ki a tartalmakat/állítja össze a műsorkínálatot, amelyeket menedzsel – legyen az akár VoD vagy lineáris szolgáltató – egy platformszolgáltató pedig a feltöltött profi vagy amatőr tartalmakkal dolgozik.

Az viszont jogosan feltételezhető, hogy a videómegosztókon tárolt professzionális műsorszámok és felhasználók által generált tartalmak szolgáltató általi ’szervezése’ nem csupán technikai jellegű és véletlenszerű, hanem az adott tartalomra tekintettel történik, hogy abból aztán – például hirdetések értékesítése révén – bevétele legyen a platform-szolgáltatónak. Kérdés: ez a szervezői tevékenység mennyiben különbözik ez egy médiaszolgáltatói szerkesztői tevékenységétől?

Felvethető persze, hogy egy algoritmus működése nem feleltethető meg a szerkesztői tevékenységnek. Ugyanakkor az algoritmust azért hozza létre a platformüzemeltető, hogy a feltöltött (más tartalomszolgáltatóktól-felhasználóktól készen kapott) videó tartalmára tekintettel valamilyen szempontok szerinti ’szervező’ funkciót lásson el (például, hogy elérjenek adott tartalmak adott célcsoportot).

Magától értetődőnek tekinthetjük azt is, hogy amennyiben ez az algoritmus valami miatt nem működik (szervez) optimálisan (pl. nem generál elegendő bevételt, nem éri el adott tartalom a megfelelő célközönséget/fogyasztót), akkor azon a platformüzemeltető változtat. Megint adódik a kérdés: nem ilyen megfontolások mentén működik bármelyik médiaszolgáltató vagy online sajtótermék?

A javaslatból tehát nem tudjuk meg, hogy mi a különbség egy videotéka-szolgáltatás (értsd: VoD) keretében és egy videomegosztó-platform lekérhető tartalmainak körében végzett tartalommenedzsment között. Azt viszont tudjuk, hogy mindkét szolgáltatás egyéb definíciós elemei megegyeznek (vö: (AVMS irányelv 1. cikk (1) bek. a) i. pont és Javaslat 1. cikk (1) bek.  aa) pontját).

A fenti gondolatmenet a jogbiztonság oldaláról vet fel egy érdekes kérdést: milyen hatást gyakorol egy új, szerkesztéshez hasonló (?) (pontosnak egyáltalán nem nevezhető) fogalom a szerkesztői felelősségre? Mennyiben csökkenti az eddig egyételműen szerkesztői tevékenységet végző VoD szolgáltatások felelősségét? A kérdésekre a választ a gyakorlat fogja megadni, amennyiben szabályozássá érik a javaslat!

Keresés