Médiatudományi Intézet

RSS

Alternatív (?) média

2015.05.22. 09:46 • Nyakas Levente alternatív média, könyv

Gosztonyi Gergely 2014 végén megjelent Alternatív (?) média – A közösségi média jogi szabályozásának vetületei című könyve egy olyan médiatípus jogi problémáit járja körül, melynek mind fogalmát, mind pedig médiarendszerbeli helyét nehéz lenne pontosan meghatározni, de a szerző mindkettőre kísérletet tesz.

Alternatív (?) médiaGosztonyi Gergely múlt év végén az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában megjelent, és az idén tavasszal bemutatott műve egy mai szemmel mostohának tekintett területtel, az alternatív média világával foglalkozik. Ezen belül is annak történeti áttekintését adja, feltárja szabályozási problémáit és keresi a médiarendszerben elfoglalt helyét.

Már a könyv címében foglalt (?) is jelzi, hogy egy olyan médiumról van szó, melynek nincs a világban egy közösen elfogadott fogalma, továbbá: „Szinte nincs két ország, ahol a fogalmakon ugyan azt értenék.” – mondja a szerző. A könyvben felsorolt 19 fogalom közül talán a legközelebb a nem fősodorbeli média fejezi ki a legjobban e médium tartalmát, hiszen arra utal, hogy a műsorszolgáltatási típusok klasszikus felosztásától (kereskedelmi, közszolgálati) eltérő médiumról szól a könyv.

A fogalomhasználattal kapcsolatban fontos megjegyezni: kötet alcíme megtévesztő lehet a közösségi média (social media) világában szocializálódó, fiatalabb, potenciális olvasóközönség részére, hiszen a mű nem a ma olyan népszerű Facebook, Instagram és folyamatosan bővülő társainak a szabályozási kérdéseit taglalja, hanem mára már hagyományos médiaformának, a műsorszolgáltatásnak egy típusát (community media) elemzi.

Az könyv alcíme ugyanakkor az alternatív médiának egy fontos jellemzőjére mutat rá, mely elkülöníti a mai közösségi médiától. Az alternatív (nem fősodorbeli) média esetében a közönség nem csupán „egy megszólítandó ’tereptárgy’, hanem a médium közösségének része a [műsort] készítőkkel egyetemben”. A fogalmi elkülönítésben a szerző érdekes névvel illeti a social media-t: a ’fogyasztói/közönségi média’-nak nevezi.

A fogalomtisztázást követően – az alternatív média helyét keresve a médiarendszerben – egy jogtörténeti és összehasonlító jogi elemzést kapunk a szerzőtől, melynek keretében többek között bemutatja és elemzi a magyar helyzetet is ezen a területen.

A mű állásfoglalásában egy triális médiarendszer mellett teszi le a voksát, melyben a harmadik elem az alternatív média, amely a médiarendszer pluralitásához tud nagyban hozzájárulni. A pluralitást az alternatív média által felvállalt és képviselt társadalmi szolidaritás, a közösségi önszerveződés eszméjén és gyakorlásán keresztül tudja erősíteni, mely a demokrácia szempontjából oly fontos állampolgári aktivizmust, a tudatos döntést segíti.

A bemutatásból jól körvonalazódik az alternatív média egy alapproblémája is: konfliktusa a jogi szabályozással. A nem fősodorbeli média lényege ugyanis abban ragadható meg, hogy szembe kíván helyezkedni minden egységesítéssel, általánosítással. A jogi (állam által gyakorolt) szabályozásnak pedig éppen az egységesítés, általánosítás az egyik lényegi jellemzője, hiszen másként nehezen tudna megragadni társadalmi jelenségeket. Az ellentmondást az adja, hogy az alternatív média léte nagymértékben az államtól függ (!), állami támogatás nélkül nehezen tudna fennmaradni. Az állam viszont meghatározott értékeket preferál, mely szabályozása (jelen esetben támogatása) révén manifesztálódik.

Keresés