Médiatudományi Intézet

RSS

A Médiatudományi Intézet hírei

Pályázatunk nyertes dolgozatai

2015.04.21. 11:39 • tanulmány

Mint arról már korábban beszámoltunk, idén is nagy sikerrel zárult a hírközlési vagy médiajoggal foglalkozó hallgatók számára kiírt pályázatunk. A számtalan színvonalas tudományos munka közül a tíz legjobb, díjazásban részesült dolgozatot most honlapunkon is közzétesszük.

Ancsin János: A véleménynyilvánítás szabadsága az interneten, különös tekintettel a közvetítő szolgáltatók felelősségére

Dolgozatának főbb témái, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás hogyan reagált az internet fokozatos meghonosodására, hogy a közvetítő szolgáltatók, internetes keresők mennyiben lehetnek felelősek az általuk biztosított felületen, mások által közzétett tartalmakért, valamint hogy egy-egy magánszemély magánszférához való jogának védelme érdekében arányos korlátozása-e a nyilvánosság információjutáshoz való jogának az, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett kérésére a kereső szolgáltató köteles eltávolítani bizonyos oldalakra mutató linkeket a találati listáról.

Csudai Tünde: Pluralizmus a tömegtájékoztatásban

Dolgozatában a hazai média tartalompiacának egyes szabályozási kérdéseit vizsgálja meg abból a szempontból, hogy mennyire érvényesül a sokszínűség követelménye, valamint hogy a médiapiaci koncentráció során létrejött óriásvállalatok világában kialakult problémákra mi a válasza jogi szabályozás terén az Európai Uniónak és hazánknak, és milyen eszközökkel próbálják a pluralizmust, és ezzel karöltve a fogyasztói jólétet védeni a szélesebb választási lehetőség biztosításával.

Dobrodinszky Diána: „Bármi, amit a kommentelői írnak felhasználható Ön ellen…” avagy ki felelős az internetes kommentekért?

Pályamunkájának központi kérdése, hogy a kommentek megítélése kérdésében vajon merre billen a mérleg a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyiségi jogvédelem között. Különböző jogesetek és joggyakorlatok bemutatásán keresztül igyekszik bemutatni a személyiségi jogokat sértő hozzászólások után viselt felelősséggel kapcsolatos, jelenleg hatályos rendelkezéseket, tendenciákat, összevetve mindezt az Egyesült Királyság joggyakorlatával.

Hegedűs Laura: A társszabályozás vizsgálata a magyarországi és a külföldi médiaigazgatás tükrében

Dolgozatomban éppen ezt a területet, illetve az állami és szakmai szektor közötti kapcsolatot vizsgálom, nevezetesen a társszabályozás intézményét és sikerét.

Bevezeti az olvasót a társszabályozás és az önszabályozás fogalmaiba, majd röviden bemutatja az magyarországi önszabályozó szervezeteket. Ezt követően az együttes szabályozás koncepcióját és működését mutatja be mind magyarországi, mind külföldi viszonylatban.

Kelemen Roland: Sajtó, sajtószabadság szabályozása Magyarországon (1780-1918) – Különös tekintettel az első világháborús jogalkotásra

Dolgozatában a szerző közel száznegyven év sajtójogi szabályozását igyekszik bemutatni, az első magyar nyelvű újság megjelenésétől 1918-ig a világháború végéig, kiemelten kezelve az 1900-as évek második évtizedének történéseit, a boldog békeidők végnapjait és az első világháború jogalkotását.

Környei Mátyás: A kocka el van vetve – Az online szerencsejáték szabályozása Magyarországon

Pályázatában vázolja az online szerencsejáték piaci és társadalmi szerepét, és napjainkra gyakorolt hatásait, valamint megvizsgálja a szerencsejáték szolgáltatások mai magyar jogszabályi környezetét, illetve a magyar szabályozási koncepció viszonyát az Uniós szabályozáshoz képest.

Németh Szabolcs: Online adataink jogi sorsa a halál után

Dolgozatában arra kíván választ találni, hogy az elhunytat még életében megillető magántitok védelméhez fűződő jogát, az emlékét halála után is védelmező kegyeleti jogot, vagy a hozzátartozóknak az emlékezéshez, az örökséghez való hozzáféréshez való jogát, valamint az eddig még jogszabályba nem foglalt, de méltányolható, a komoly érzelmi értékkel bíró online emlékekhez való hozzáférés igényét megfelelően biztosítja-e a jog, és ha igen mindezt hogyan.

Tatay Eszter: Perszonalizáció és véleményszabadság – A szűrőbuborék hatása az informáltsághoz való jogra

Pályamunkája azt vizsgálja, hogy az olyan, a legtöbb ember által rendszeresen használt honlapok, mint a Google vagy a Facebook hogyan és miképpen zárnak minket egy olyan egyénre igazított információs buborékba, amelyben szinte csak a saját véleményünkkel találkozunk, és minden ettől eltérő hang a virtuális falainkon kívül marad. Írásában foglalkozik az információs hatalommal, a kommunikációs jogokkal, a különböző algoritmusok működésével és a szűrőbuborékokkal, vagyis hogy a személyre szabott tartalmak milyen hatással vannak a tájékozottsághoz való jogra.

Török Soma: Internet, szólásszabadság és a tárhelyszolgáltatók felelőssége

Dolgozatában az internet által életre hívott problémákkal foglalkozik, különös tekintettel a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága által felvetett új keletű kérdésekre. Vizsgálódásainak középpontjában az internetes kommentek és az azok általi felelősség áll, körüljárva a tárhelyszolgáltatók számonkérhetőségét valamint az egyes problémákra válaszként bevezetett jogi szabályozások mibenlétét és alkalmazhatóságát.

Végvári Enikő: A Pulitzer-díj nyertes újságcikkek társadalomformáló szerepe

A szerző pályaművében a rangos újságírói díjjal jutalmazott sajtócikkek társadalmi szerepével foglalkozik, három Pulitzer-díj nyertes cikket bemutatva, majd összehasonlítva, bemutatva a közszolgáltatások, és a szabályok ezek általi átalakulását és az általuk generált hatásokat, anomáliákat. Munkájával választ keres arra a kérdésre, hogy vajon milyen eseményekre kell reagálnunk, és milyen törvényi szabályozás valamint közszolgáltatás megváltoztatására képes a sajtó mindennapi életünkben.

Keresés

A Sajtó 1927–1947

Sajtó folyóirat (logó, 290x67px)

Tudományos folyóirat a sajtó és a hírszolgálat jogi, gazdasági, szociális, műszaki és történelmi kérdéseiről – teljes digitalizalt anyag.

Magyar sajtójogi szabályok annotált gyűjteménye 1848-1989

Az adatbázis az 1848 és 1989 közötti magyarországi sajtóra vonatkozó törvények, törvényerejű rendeletek, különböző állami szervek rendeleteit, rendelkezéseit, határozatait, utasításait stb., összefoglalóan: sajtójogi szabályait tartalmazza.

A sajtójogi szabályok címe és szövege között jól elkülönítve, dőlt betűvel tartalmi összefoglalás olvasható, továbbá megtalálható a keltezés vagy a hatálybalépés napja, a módosított vagy hatályon kívül helyezett korábbi jogforrás száma, illetve a kiegészítő, módosító vagy hatályon kívül helyező jogforrás száma is.

Tovább >>

A Médiatudományi Intézet a Médiatanács, valamint az NMHH munkáját segítő, szakmai elemzéseket és a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatásokat végző önálló szervezeti egység. Szakmai kiadványokat jelentet meg és konferenciákat, műhely-beszélgetéseket szervez, egyeztetésekben vesz részt (pl. Közszolgálati Kódex egyeztetése), illetve ellátja a Médiatanács által a számára meghatározott egyéb feladatokat.