Médiatudományi Intézet

RSS

A Médiatudományi Intézet hírei

A határon túli magyar sajtó Trianontól a XX. század végéig

2015.01.15. 11:10 • kiadvány

A határon túli magyar sajtó Trianontól a XX. század végéig (borító))

A Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtár immár 14. kötete arra vállalkozik, hogy képet adjon az első világháborút lezáró békeszerződések következtében elszakított magyar területek magyar sajtójáról – ideértve az elektronikus médiumokat is –, ezen belül legfőképpen a sajtószabadság érvényesülésének lehetőségeiről.

A trianoni békeszerződés a magyar sajtó történetében is tragikus cezúrát jelentett. A magyarság egyharmada idegen uralom alá került, és ezzel az elszakított területek magyar nyelvű sajtója az utódállamok nemzeti kisebbségekkel türelmetlen, sőt ellenséges közegében volt kénytelen működni. A sajtó és hatalom viszonya ritkán konfliktusmentes. Igaz volt ez a vizsgált korszakban a magyarországi helyzetre és a szomszédos országok sajtóviszonyaira is. Az egyes országok többségi nyelvű sajtójánál azonban a kisebbségek sajtója annyiban még kedvezőtlenebb helyzetben volt, hogy a hatalom és nyilvánosság hagyományos ellentétén túl a többségi nemzet asszimilációs törekvéseivel is kénytelen volt szembenézni.

A történelmi Magyarország területéből részesülő szomszédos államok ugyan nem azonos módon viszonyultak a fennhatóságul alá kerülő magyarság sajtójával szemben, de általánosan elmondható. hogy a magyar sajtó valamennyi utódállamban a korábbiakhoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe került.

A második világháborút lezáró párizsi békeszerződések jórészt érvényben hagyták a trianoni határokat, illetve visszaállították azok időközben végrehajtott módosításait. (A legjelentősebb változás, hogy Kárpátalja, amely 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, immár mint az Ukrán Szocialista Köztársaság területe, a Szovjetunió részévé vált.) A vizsgált magyar lakta területek sajtója szempontjából meghatározó tényezőnek bizonyult, hogy Ausztria kivételével valamennyi érintett ország szovjet érdekszférába került. Ez azzal a következménnyel járt, hogy miután mindenhol a kommunista pártok vették át a hatalmat, és a kiépülő diktatúrákban a sajtó is teljes mértékben alárendelődött a kizárólagos vezetést birtokló kommunista pártoknak. Az egyes szocialista országokban voltak ugyan hangsúlybeli eltérések a sajtó irányításában, de az alapvetően mindenütt azonos eszközökkel folyt, és ezek eleve nem tették lehetővé, hogy sajtószabadságról egyáltalán beszélni lehessen. A magyar nyelvű sajtót emellett mindegyik érintett országban, ideértve a polgári demokráciákhoz tartozó Ausztriát is, továbbra is sújtották, az országonként eltérő nyíltabb vagy burkoltabb asszimilációs törekvések.

A kötet szerzői között van egyetemi oktató, költő, művelődéstörténész, publicista, újságíró, történész. (Többükre nemcsak egy megjelölés vonatkozik.) Részben a szerzői gárda sokszínű összetételéből, részben az egyes régiók különbözőségéből, részben pedig az egyes területek sajtótörténete eltérő fokú feldolgozottságából adódóan a tanulmányok megközelítése és feltáró módszere is heterogén. A szerzők korántsem formálnak igényt a teljességre, a kötet semmiképpen nem lezárása, sokkal inkább kezdete a feltáró munkának.

A kötet az alábbi linken keresztül, valamint a „Kapcsolódó dokumentumok” közül ingyenesen letölthető.

Keresés

A Sajtó 1927–1947

Sajtó folyóirat (logó, 290x67px)

Tudományos folyóirat a sajtó és a hírszolgálat jogi, gazdasági, szociális, műszaki és történelmi kérdéseiről – teljes digitalizalt anyag.

Magyar sajtójogi szabályok annotált gyűjteménye 1848-1989

Az adatbázis az 1848 és 1989 közötti magyarországi sajtóra vonatkozó törvények, törvényerejű rendeletek, különböző állami szervek rendeleteit, rendelkezéseit, határozatait, utasításait stb., összefoglalóan: sajtójogi szabályait tartalmazza.

A sajtójogi szabályok címe és szövege között jól elkülönítve, dőlt betűvel tartalmi összefoglalás olvasható, továbbá megtalálható a keltezés vagy a hatálybalépés napja, a módosított vagy hatályon kívül helyezett korábbi jogforrás száma, illetve a kiegészítő, módosító vagy hatályon kívül helyező jogforrás száma is.

Tovább >>

A Médiatudományi Intézet a Médiatanács, valamint az NMHH munkáját segítő, szakmai elemzéseket és a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatásokat végző önálló szervezeti egység. Szakmai kiadványokat jelentet meg és konferenciákat, műhely-beszélgetéseket szervez, egyeztetésekben vesz részt (pl. Közszolgálati Kódex egyeztetése), illetve ellátja a Médiatanács által a számára meghatározott egyéb feladatokat.