Médiatudományi Intézet

RSS

Konferencia a médiaszabályozás jelenlegi helyzetéről

2014.11.04. 11:59 • konferencia

„Sajtószabadság és médiaszabályozás a 21. század elején” címmel rendezett konferenciát az NMHH Médiatanácsának Médiatudományi Intézete (MTMI) és a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócsoportja.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának II. János Pál termében megrendezett konferencia délelőtti, a médiatudomány elméleti kérdéseivel foglalkozó szekciójának levezető elnöke Koltay András, az NMHH Médiatanácsának tagja, a délutáni, valamelyest inkább gyakorlati problémákra koncentráló szekcióé pedig Nyakas Levente, az MTMI vezetője volt, aki egyben a délelőtti szekció egyik előadója is volt egyben.

Konferencia a médiaszabályozás jelenlegi helyzetéről (ill.2)

Az előadásokat médiajoggal foglalkozó tudományos kutatók tartották, a médiajog világának igen színes palettáját bemutatva. Előadások hangzottak el többek közt az újságírói források védelméről, a kiegyensúlyozott tájékoztatás mibenlétéről, az európai médiaszabályozó hatóságok jogállásáról, a közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelméről, valamint a vallási meggyőződést sértő vélemények korlátozhatóságáról. Az előadások után a konferencia résztvevői vita keretében kérdéseket tehettek fel és hozzászólhattak az ismertetett szakmai álláspontokhoz.

Koltay András előadásában kifejtette, a tavasszal született két újabb Ab-döntés, amelyek szerint nem lehet szó korlátozhatatlanságról a sértő, szélsőséges vélemények esetében előremutató fejlemény, hiszen az emberi méltóságot sértő vélemények teljes korlátozhatatlansága nem ismert gyakorlat Európában, és ez a határozat a szólásszabadságra és a személyiségi jogok védelmére is ügyelő, kiegyensúlyozottabb irányba viheti el a joggyakorlatot, így nagyobb esély van arra, hogy az egységesebb, következetes lesz a jövőben.

Konferencia a médiaszabályozás jelenlegi helyzetéről (ill.1)

Pogácsás Anett, a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatban hangsúlyozta: ugyan vannak, akik szerint a kiegyensúlyozott média utópia, de végső soron el lehet érni az áhított célt, az európai országok szabályozásukkal pedig igyekeznek folyamatosan közelíteni hozzá. Szerinte az államok abból indulnak ki, hogy az emberek szabad hozzáférése a médiához a demokrácia működését biztosítja, ugyanis a média igyekszik biztosítani a lehetőséget arra, hogy a polgárok korlátok nélkül fejthessék ki véleményüket a hatalom működéséről.

Géczi Kinga, az NMHH jogi igazgatóságának munkatársa a médiajogi szankcionálásról tartott előadásában pedig arról beszélt, hogy a médiában tapasztalható jogsértések nem alkotnak homogén rendszert, így a szankciók sem. Magyarországon is lehetőség van viszonylag nagyobb összegű bírságok kiszabására a médiában, de a bírság mellett más szankciók is elképzelhetők, például az engedélyek visszavonása vagy esetleg valamilyen közlemény közzétételére való kötelezés. Hozzátette, összességében az európai uniós normába illeszkedő szankciórendszer a magyar, nem lóg ki a többi európai ország szabályozásai közül.

A konferencia előadásainak írott változatai az MTMI és az MTA közös médiajogi kiadványában is elérhetők, amely Koltay András és Török Bernát szerkesztésében jelent meg a napokban a Wolters Kluwer kiadónál.

(Képek forrása)