Médiatudományi Intézet

RSS

Törökország, Twitter, ’Tube

2014.06.26. 12:19 • Kovács Anna új média, Twitter, YouTube, cenzúra, Törökország, közügyek vitatása

A nyugati demokráciák számára szólásszabadság az az eszköz, mely – optimális esetben – biztosítja a vezetők elszámoltathatóságát és lehetővé teszi a valóban demokratikus, nyilvános vita kialakulását. Az utóbbi időben sokat hallani ennek kapcsán Törökország egyes online szolgáltatókkal való viszonyáról.

Egy idén februárban elfogadott törvény szerint Törökországban bírósági végzés hiányában is le lehet tiltani internetes oldalakat, számolt be a Guardian. Nem kellett sok idő, hogy a Twitter és a YouTube is kereszttűzbe kerüljön. A közösségi oldalra és a videó-megosztó portálra egyaránt a török kormányfőhöz közel álló emberek viselt dolgairól szóló, kiszivárogtatott információk kerültek fel. A Twitteren a miniszterelnök és fia közti párbeszédről jelent meg egy állítólagos, korrupció-gyanús felvétel, a YouTube-ra pedig olyan videó-anyagot töltött fel egy névtelen felhasználó, melyen egy szíriai katonai beavatkozás igazolásának lehetőségeiről tárgyaltak magas rangú biztonsági tisztviselők. A kormányfő mindkét anyagot hamisítványnak titulálta.

Márciusban, nem sokkal a választások előtt mindkét oldalt betiltották Törökországban, ezzel óriási nemzetközi felháborodást keltve. Miután azonban a helyi bíróság után a török alkotmánybíróság is úgy ítélt, hogy ez a véleménynyilvánítás szabadsága elleni vétség, a Twittert újra használatba vehették a törökök.

Annak ellenére, hogy az elsőfokú bírósági ítélet szerint a YouTube betiltását is fel kellett volna oldani, ez nem történt meg – a legfelső bíróság döntésére volt szükség ahhoz, hogy újra elérhetővé váljon az országban az oldal. Azonban – mondván, hogy a sértő tartalmak nem kerültek eltávolításra – a korlátozást kiváltó tizenöt videó továbbra sem megtekinthető Törökország területén. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök e megkötéssel együtt sem üdvözölte a döntést: szerinte azt eljárási alapon el kellett volna utasítani.

A történet azonban nem ért véget ezzel. Május végén a török kormány és a Twitter megállapodása szerint a közösségi oldal beleegyezett egy „forródrót” létrehozásába a felhasználók számára, mely folyamatosan fogadja a beérkező panaszokat, gyors segítséget nyújtva a problémásnak ítélt megnyilvánulások tekintetében. Az ezt bejelentő hivatalnok szerint ez akár bírósági végzés nélkül is megvalósulhat, írja a Reuters. A Twitter blokkolt is már olyan fiókokat, melyek az ankaraiak szerint veszélyt jelentett a török nemzetbiztonságra.

Úgy tűnik tehát, hogy a Twitter – amely egyébként mindenféle praktikákat osztott meg törökországi felhasználóival a blokkolás kijátszására, mint például az SMS-en keresztül való tweetelést – kétheti letiltás után végül békejobbot nyújtott a török hatóságoknak. Kétségtelen, hogy ez a felhasználói érdekeknek is megfelel – a kérdés csak az, hogyan fog működni ez a bizonyos forródrót, és mi alapján döntenek egy-egy felhasználói fiók letiltásáról. A Twitter @policy néven futó fiókja szerint nem szándékoznak bírósági ítélet nélkül intézkedni, sőt, ha úgy ítélik, hogy egy ítélet a szólásszabadság ellenében hat, fellebbezést ígérnek az ellen.

A Twitter természetesen maga is felfüggeszt fiókokat, sokszor felhasználói bejelentések alapján, ha azok valamilyen szempontból nem feleltek meg az oldal felhasználói feltételeinek. Mi a helyzet azonban, ha nem azokat, hanem egy hatalmon lévő kormányzat ízlésvilágát sértik?

Törökországgal kapcsolatban aggodalomra ad okot például egy újságíró, Erol Özkoray pere, akit a miniszterelnök sértegetésével vádolnak, mivel 2013-as könyvében beszámolt az őszi tüntetések kormányfő-ellenes szlogenjeiről és falfirkáiról. Az ügyész 32 hónapos szabadságvesztést kér, a „török nemzet lejáratása” címén. Döntés még nem született. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon minden megnyilvánulás, mely sérti a miniszterelnök személyét, büntethetőnek számít-e az országban.

Keresés