Médiatudományi Intézet

RSS

A britek sem maradnak le az amerikaiak mögött – Brit videóchat-megfigyelési botrány

2014.03.07. 12:08 • Paál Vince adatvédelem, megfigyelési botrány, magánszféra védelme, Nagy-Britannia, Snowden

A Brit titkosszolgálat (GCHQ) több millió videó-chatet figyelt meg mindenféle előzetes gyanúsítás nélkül.

A brit Guardian számolt be az esetről – utalva a Snowden-féle dokumentumokra –, hogy a GCHQ 2008 és 2010 között a Yahoo-felhasználók web-kamerái által készített képeket tárolt el. Nem a teljes videó-chat folyamot rögzítette az Optic Nerve nevű program, hanem ötpercenként egy-egy állóképet. Ezzel részben a törvényi előírásoknak kívántak megfelelni, részben pedig a tárolási kapacitások is ezt kívánták. A Guardian szerint 2008-ban 1,8 millió képet gyűjtött össze a GCHQ, köztük szexuális tartalmú felvételek is találhatók, a program pedig még 2012-ben is aktív volt. Az összegyűjtött és tárolt képeket aztán egy automatikus arcfelismerő programmal próbálta azonosítani a GCHQ, a létező személyek listája alapján. A megfigyelendő chatek kiválasztása véletlenszerűen történt. A Guardian információi Snowden „gyűjteményéből” származnak. A Yahoo felháborodottan reagált a Guardian leleplezésére, és visszautasított minden feltételezést, hogy bármit is tudott volna a kémprogram működéséről.

A Guardian állítása szerint a videó-chatek megfigyelése az USA titkosszolgálatával, az NSA-val szoros együttműködésben történt. Az adatokat az NSA dolgozta fel és tárolta. A GCHQ a tevékenységet szükségesnek és elfogadhatónak nevezte, amely összeegyeztethető a brit törvényekkel. Az arcfelismerő program alkalmazásával, a kapcsolati hálók és a metaadatok vizsgálatával kíséreltek meg gyanús viselkedéseket kiszűrni, végeredményben terrorista tevékenységeket feltárni. A nyilvánosságra hozott adatokból az is kiderült, hogy a megfigyelt videó-chatek meglepően nagy százaléka volt szexuális tartalmú, sokan mutogatják intim testrészeiket web-kamerán keresztül.

Az eset kapcsán elmondható, hogy a GCHQ megfigyelési tevékenységében nemigen marad el az amerikai NSA mögött. Orwell híres 1984-ében szereplő telekép megvalósulni látszik. Kérdés, hogy a közelmúlt megfigyelési botrányainak lesz-e valamilyen következménye. Kénytelenek lesznek-e a titkosszolgálatok szigorúbb előírások között, nagyobb „civil” kontroll mellett végezni tevékenységüket, vagy a pillanatnyi felháborodás elül, és minden megy a régi keretek között? Esetleg el kell fogadnunk, hogy a nyugati világban annyira hangoztatott magánszférához való jog eddig is csak az elmélet szintjén létezett, és különben is, akinek nincs takargatni valója, annak amúgy sem kell félnie? Alighanem az utóbbi kettő valamelyike szerint mennek tovább a dolgok…


Keresés