Médiatudományi Intézet

RSS

Új törvény biztosítja Amerikában a közösségi oldalakhoz tartozó felhasználói fiókok munkáltatóval szembeni védelmét

2014.01.13. 10:21 • Papp János Tamás Amerikai Egyesült Államok, Twitter, Facebook, közösségi média, közösségi oldal, magánszféra védelme

New Jersey államban egy decemberben bevezetett jogszabály már törvényesen is védi a munkavállalók és a jelentkezők közösségi felhasználó fiókjait. Chris Christie kormányzó augusztusban írta alá azt a törvénytervezetet, mely megtiltja, hogy a munkáltató a munkavállalóitól, vagy a nála állásra jelentkezőktől megkövetelje közösségi oldalaikhoz tartozó információkhoz való hozzáférés biztosítását, felhasználóneveik és jelszavaik felfedését.

A december elsején hatályba lépett törvény annak a közösségi oldalakkal kapcsolatos magánszférát sértő gyakorlatnak akar véget vetni, mely sok munkavállalót érint országszerte, és mely ellen számos más államban is születtek hasonló törvények. Egyre több olyan esetről hallani ugyanis, ahol a munkáltató arra kötelezi dolgozóját, hogy az adja meg Facebook-os, Youtube-os vagy Twitter-es felhasználói fiókjához tartozó jelszavát, hogy a munkáltató ellenőrizni tudja, milyen információkat tesz közzé, valamint hogy nem oszt-e meg másokkal bizalmas munkahelyi információkat. A törvényjavaslatot támogató képviselők szerint ez olyan, mintha a munkavállaló saját házának kulcsát lenne köteles átadni feletteseinek.

Az új törvény azonban megtiltja, hogy a munkáltató bármilyen módon hozzáférhessen dolgozói személyes profiljához, és az onnan elérhető tartalmakhoz. A törvény kifejezetten csak a személyes felhasználói fiókokra terjed ki, az üzleti célra létrehozott profilokra nem vonatkozik. A törvény úgy fogalmaz, hogy a munkáltató csakis azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket a munkavállaló vagy a jelentkező a nyilvánosság számára elérhetővé tett. Emellett nem kötelezhető a munkavállaló arra sem, hogy ismerősei közé felvegye a munkáltatót vagy az általa létrehozott más felhasználót. A törvény továbbá semmisnek nyilvánít minden olyan megállapodást, melyben a munkavállaló lemond magánszférájának védelméről, és megtiltja, hogy emiatt, vagy ezzel összefüggésben a munkavállalót bármilyen hátrány érje.

Fontos kivétel azonban, hogy a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállaló munkával kapcsolatos visszaélését, kötelességmulasztását vagy helytelen viselkedését érintő vizsgálat során, (melynek megalapozottságát konkrét információkkal tudja alátámasztani) felhasználhatja a munkavállaló közösségi médiát érintő adatait is. New Jersey-ben ugyanis szövetségi és állami törvény is kötelezi a munkáltatót arra, hogy minden részletre kiterjedő és alapos vizsgálatot folytasson le az állítólagos törvénysértések bizonyíthatóságának alátámasztása érdekében. Ez azokban az esetekben érintheti a munkavállaló közösségi profiljait, amennyiben például ellene munkahelyi zaklatásért tettek bejelentést, melyet közösségi oldalakon keresztül is elkövetett. Ilyen esetben tehát a munkáltató nem csak azokat az adatokat használhatja fel a vizsgálat során, amelyeket nyilvánosan közzétett a dolgozó, hanem a vizsgálat érdekében bekérheti a munkavállaló felhasználónevét és jelszavát. A munkáltatónak azonban ilyen esetekben különösen körültekintően kell eljárnia, és konzultálnia kell a munkahely megfelelő szerveivel, ugyanis ha nem a szabályokat betartva végzik a közösségi felhasználói fiókokra terjedő vizsgálatot, súlyosan megsérthetnek különböző szövetségi adatvédelmi törvényeket.

A most hatályba lépő törvény eredeti tervezetében a munkavállalók vagy jelentkezők polgári eljárást kezdeményezhették volna eme jogaik megsértése esetén, valamint megtagadható lett volna annak az információnak is az átadása, hogy egyáltalán rendelkeznek-e közösségi felhasználói fiókkal. Az elfogadott és hatályba lépett változat azonban nem biztosítja ezeket a jogokat, helyette a sérelmet szenvedett személyek a New Jersey-i Munkaügyi és Munkaerő Fejlesztési Minisztérium biztosához fordulhatnak bejelentéssel. Ha bebizonyosodik a munkáltató jogsértése, polgári bírsággal büntethető, mely a legtöbb esetben pénzbüntetést jelent. Ez első esetben 1000 dollárig, ismételt jogsértések esetén 2500 dollárig terjedhet.

Ehhez hasonló jogszabályokat találunk más államokban is, jelenleg 11 másik államban létezik ilyen szabályozás (Arkansas, Kalifornia, Colorado, Illinois, Maryland, Michigan, Nevada, Új-Mexikó, Oregon, Utah és Washington) azonban valószínű, hogy további államokban is be fogják vezetni a közösségi oldalakhoz tartozó fiókok törvényi védelmét.

Keresés