Médiatudományi Intézet

RSS

Komikus fotó a francia elnökről

2013.09.18. 09:06 • Nagy Dóra Franciaország, sajtó

Az Agence France Presse (AFP) francia hírügynökség közzétett a francia elnökről, François Hollande-ról egy előnytelen fotót. Az egy iskolalátogatás alkalmával készült kép olyannyira rosszul sikerült, hogy a kancsalító és furcsán mosolyogó elnököt a Times a falu bolondjához hasonlította.

A hírügynökség később visszavonta a komikus fotót, azért, hogy azt mások se használják. Az AFP szerkesztőségi blogjára ugyanakkor utólag újból kirakták a képet, és azt is kiemelték, hogy egy nagyon hasonló kép – amin ugyanakkor Hollande egy fokkal kevésbé néz ki előnytelenül – továbbra is elérhető, sőt még a topshotsba, vagyis a napi szerkesztőségi válogatásba is bekerült.

A kép visszavonását azzal indokolták, hogy az semmilyen hírértékkel nem bírt. A szerkesztőség döntése azonban több problémát okozott, mint amennyit megoldott. A hírügynökség azzal, hogy megpróbálta „megölni” a fotót, miután azt már továbbították, felhívta magára a figyelmet, és azt gyanút keltette, hogy az AFP meghajolt a politika nyomására, így megkérdőjeleződött az ügynökség hitelessége is. Az AFP információs igazgatója szerint azonban semmilyen nyomás nem érte őket a francia elnöki hivatal részéről, a szerkesztői oldalról indokolt döntést kommunikációs hibának nevezte, és elnézést kértek az okozott kényelmetlenségekért. A kép visszavonását többek között azzal magyarázták, hogy az AFP szabályzata alapján nem raknak ki olyan képeket, amelyek öncélúan nevetségessé teszik az embereket.

Nyilvánosságra került, hogy Denis Charlet fotós nagyjából harminc képet készített Hollande-ról az évnyitón. Így kérdésként merült fel: vajon a hírügynökség a nevetséges képpel az elnök politikai tevékenységét minősítette, vagy valóban kommunikációs hibáról volt szó?

Közszereplőkről fénykép és hangfelvétel az érintett hozzájárulása nélkül is készíthető, illetve közzétehető. Magánszemélyek esetében e körben erősebb a személyiségi jogi védelem, hiszen csak beleegyezésüket követően hozható nyilvánosságra róluk felvétel. Hollande-tól nem kellett hozzájáruló nyilatkozatot kérni a komikus fotó megjelentetéséhez, így képmással való visszaélés esete sem merült fel. A nyilvánosságra hozott sajtóinformációk szerint az elnök személyiségi jogi eljárás lehetőségét nem vetette fel, és ha lehet hinni az AFP-nek, más módon sem lépett fel a róla készült előnytelen fotó miatt.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a kép csupán politikai véleménynyilvánítás eszköze lehetett. A politikai vélemény pedig önmagában akkor sem sérti a politikai közszereplő személyhez fűződő jogát, ha azt az érintett személy igazságtalannak, sértőnek tartja, mint ahogyan arra a magyar Legfelsőbb Bíróság is utalt egy korábbi határozatában (BH2000. 293.). Kétségtelen azonban, hogy a közszereplők is arra törekszenek, hogy minél jobb színben tűnjenek fel, hiszen a róluk alkotott közvéleményt nagyban befolyásolják a róluk megjelent információk mellett az őket ábrázoló képek is, így mai napig megállja a helyét Ciceró gondolta: „a megjelenés a test ékesszólása”.

Hollande-ot politikai karrierje során nyilván ennél súlyosabb „támadások” is érték, közszereplőként azonban élesebb kritikát kell elviselnie, mint az átlag polgároknak. A strasbourgi gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás köre a közszereplők esetében ugyanis tágabb határok között mozog, sőt közszereplői tevékenységük mellett olykor magánéletük is ki van téve a nyilvánosságnak. A közszereplőkkel szembeni kritika szélesebb határait a magyar alkotmánybíróság is megerősítette a 36/1994. (VII. 4.) számú határozatában.

Az említett esethez hasonló történt már Magyarországon is, bár közel sem keltett ekkora visszhangot, annak ellenére, hogy 2009-ben az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) ülésén napirendi pontként szerepelt. Az ORTT-hez állampolgári bejelentés érkezett, miszerint a Hír TV 2009. február 20-án sugárzott Híradó című műsorszámában az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén készült felvételeken látható volt egy kb. 10 mp-es vágókép, amely az egyik miniszter asszonyról készült olyan formában, hogy alulról felfelé „svenkelve” a hölgy asztal alól kilátszó (szoknyás) két lábáról a fején végződött. A panaszos álláspontja szerint az operatőr szándékosan előnytelen pózban ábrázolta a politikust, aki már többször keveredett szóváltásba a Hír TV riportereivel.

A médiaszolgáltató a sérelmezett összeállításban arról számolt be, hogy újabb hét pontos válságkezelő tervet mutatott be az OÉT-ban a miniszterelnök. A tanácskozáson készült felvétellel illusztrálták az elhangzottakat, illetve több felszólaló nyilatkozatát adásba szerkesztették. A miniszterelnök beszéde közben egy alkalommal néhány másodpercre a miniszter asszony lábaira fókuszált a kamera, majd felfelé haladva egész alakja láthatóvá vált. A Testület elismerte, hogy valóban nem a legelőnyösebb pózban ábrázolták a politikust, mely kellemetlenséget okozhatott az érintettnek, azonban úgy vélte, hogy ezzel nem sérültek sem a miniszter asszony személyiségi jogai, sem a Médiatörvény rendelkezései, ezért az 559/2009. (III. 11.) számú határozatával úgy döntött, hogy nem indít hatósági eljárást. Az AFP szabályzatához hasonlóan egyébként a MÚOSZ Újságírói Etikai Kódexe is rendelkezik arról, hogy a riportalany sértő képi összefüggésbe nem helyezhető.

Keresés