Médiatudományi Intézet

RSS

Fokozott uniós aktivitás a „csatlakoztatott” televíziókkal kapcsolatban

2013.08.26. 08:28 • Bartóki-Gönczy Balázs Európai Unió, médiaszabályozás, hálózatsemlegesség, internet, televízió

Az internetre csatlakoztatható televíziók megjelenése és terjedése összetett szabályozási kérdéseket vet fel, melyekkel egyre komolyabban foglalkozik mind az Európai Bizottság (Bizottság), mind az Európai Parlament (EP).

A Bizottság 2012 eleje óta fokozott figyelmet fordít a csatlakoztatott televíziók várható piaci hatásaira. A 2013 elejére ígért, de végül csak 2013. április végén megjelenő Zöld Könyv egy igen óvatos, mondhatni puhatolózó anyagnak tekinthető, amellyel a Bizottság nem fogalmazott meg egyértelmű irányvonalat, csupán a konvergáló médiavilág kihívásait szedte csokorba, és az általa ennek kapcsán megfogalmazott kérdéseket bocsátotta nyilvános konzultációra. Mindazonáltal a Zöld Könyv több olyan állítást is tartalmaz, amely jól mutatja a Bizottság gondolkozásának „irányát”.

A Bizottság szerint az Európában letelepedett lineáris médiaszolgáltatók nemcsak a tengeren túli versenytársaik által kerülnek versenyhátrányba (hiszen ez utóbbiak is hozzáférhetők az interneten, de nem állnak az AMSZ irányelv hatálya alatt), hanem a lekérhető médiaszolgáltatásokkal szemben is, amik a Bizottság szerint egyre gyakrabban ugyanazon a képernyőn érhetőek el, ugyanazt a tartalmat kínálják, mint a lineáris médiaszolgáltatások. A lekérhető tartalmak új formái tehát több szempontból hasonlítanak a hagyományosan passzívan befogadott lineáris tartalmakra, fogyasztói szempontból pedig azzal a következménnyel jár, hogy a lineáris és a lekérhető médiaszolgáltatások közötti különbségek elmosódnak. A Bizottság szerint ezért a lineáris és a lekérhető tartalmakat a jövőben versenyző szolgáltatásoknak kell tekinteni, az eltérő szabályozási terhek pedig egyértelműen piactorzító hatásúak lehetnek. A Zöld Könyv emellett kitér arra a problémára is, hogy az interneten keresztül elérhető tengerentúli médiaszolgáltatók (over-the-top szolgáltatók – OTT) szintén versenyelőnybe kerülnek az európai joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatókkal szemben, így „szóba jön” a szabályozás kiterjesztésének lehetősége ezen szolgáltatókra is. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyzi a Bizottság, hogy ez komoly hatásköri átfedéseket jelenthet.

Nagyon fontos kérdést érint a Zöld Könyv akkor is, amikor az internetes keresőmotorok potenciális korlátozó szerepét veti fel. Ugyan a szűrési lehetőségeknek, többek között a személyre szabott keresési eredményeknek köszönhetően a felhasználók könnyebben juthatnak hozzá az érdeklődési körüknek és a szemléletüknek megfelelő hírekhez és információkhoz, a médiapiaci értékláncban új piaci szereplő nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen tartalmak legyenek hozzáférhetők, hanem a fogyasztók választásaira is kihathat, például bizonyos tartalmak kiemelt felülethez juttatásával vagy annak megvonásával, a menük módosítási lehetőségeinek korlátozásával, vagy bizonyos alkalmazások letiltásával. Mindez befolyásolhatja a fogyasztók számára ténylegesenelérhető, a különböző véleményeknek teret adó médiakínálatot, és olyan helyzetet idézhet elő, amelyben a fogyasztók tudtuk nélkül kiszolgáltatottá válnak. A kérdés – természetét tekintve – a hálózatsemlegesség témájához kapcsolódik, nevezhetjük „search neutrality”-nek is. A Zöld Könyv felveti a szabályozás kérdését, amit már egyes tagállamok (pl. Franciaország), illetve az Unió szintjén is felmerült (Freiberga-jelentés).

Bár a Zöld Könyv több mint tíz szabályozási kérdést tárgyal, mégis hiányérzetünk lehet vele kapcsolatban, hiszen több fontos kérdés nem, vagy nem kellő súllyal jelenik meg benne. Először is a médiaszolgáltatók számára általában fontos szempont, hogy az új, intelligens hozzáférési felületekhez diszkriminációmentes feltételekkel férjenek hozzá. Erre potenciális veszély jelent, hogy egyes platformüzemeltetők külön megállapodásokat kötnek a nagyobb médiaszolgáltatókkal azok tartalmának priorizált elhelyezéséről, illetve fennáll a veszélye annak, hogy saját – vertikálisan integrált – tartalmukat részesítik előnyben. A Zöld Könyv nem tárgyalja továbbá azt sem, hogy a műsorterjesztési piac átalakulása milyen potenciális problémákkal járhat. A csökkenő szereppel bíró elektronikus hírközlési hálózat-üzemeltetők például kettős kockázattal néznek szembe: egyrészt exponenciálisan növekedhet a hálózati kapacitás kihasználtsága a nagy sávszélesség-igényű szolgáltatások igénybevételének növekedésének köszönhetően, másrészt a nézők dönthetnek úgy, hogy kizárólag OTT szolgáltatást néznek és felmondják előfizetésüket. Végül a Zöld Könyv nem tárgyalja kellő súllyal azokat az adatvédelmi kockázatokat sem, amelyek az egyre inkább személyre szabott kereskedelmi közlemények és az ehhez szükséges adatgyűjtések magukban hordoznak.

A Bizottság mellett az EP is aktívan foglalkozik a témával. A 2013. januári Kammerevert-jelentés alapján 2013 júliusában elfogadott európai parlamenti állásfoglalás egyértelműen felszólítja a Bizottságot a „hibrid” (a klasszikus műsorterjesztési csatornák kínálatát az online tartalomkínálattal egyesítő) televíziózás platformjainak szabályozására. Az állásfoglalás talán egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a média konvergens világában a versenyt kevésbé az átviteli kapacitásokért, mint egyre inkább a felhasználó figyelméért folytatják, amiből fakadóan a médiaszolgáltatók sikerességét minden valószínűség szerint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a szolgáltatások kereshetősége, hivatkozása és ajánlása fogja meghatározni. Ennek érdekében minden platformon szükség van a médiaszolgáltatók diszkriminációmentes hozzáférésének biztosítására.

Hasonlóan fontos kérdésként értékeli az EP, hogy a Bizottság – az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv esetleges felülvizsgálatakor – biztosítson egyenlő versenyfeltételeket valamennyi tartalomszolgáltatónak, hiszen fennáll egy új, kiegyensúlyozatlan versenyhelyzet létrejöttének veszélye, amelyben a hagyományos európai szereplők hátrányos helyzetbe kerülnek az új szereplőkkel szemben, tekintettel ez utóbbiak gazdasági súlyára és nemzetközi fejlődésére. Az EP megfontolandónak tartja továbbá azt a kérdést, hogy a reklámok és a műsortartalom elkülönítésének elvét valamennyi típusú médium esetében fenn lehet-e tartani, vagy pedig a reklám és a műsortartalom egyértelmű felismerhetősége és megkülönböztethetősége segítségével fejti-e ki jobban az elv védelmi célját valamennyi típusú médium esetében.

Az állásfoglalása továbbá kiáll a hálózatsemlegesség uniós szintű, direkt szabályozása mellett, úgy érvelve, hogy „az átláthatóság és a verseny elégtelennek bizonyult a hálózatsemlegesség megóvásában”. Ennek okán felhívja a Bizottságot, hogy jogilag kötelező érvénnyel biztosítsa, hogy az adótól a fogadóig történő továbbítás során a hálózatüzemeltetők alapvetően azonos módon kezeljék az adatcsomagokat, a hálózatüzemeltető tehát ne rangsoroljon például származás, tartalom, a felhasználás jellege vagy a felhasználó által fizetett díj szerint. Ennek a szándéknak egyébként megfelel a Bizottság július végén kiszivárgott rendelet-tervezete, mely egyértelműen tiltaná a diszkriminatív forgalommenedzsment-gyakorlatot. A rendelet-tervezet egyelőre igen sok belső ellentmondást tartalmaz, és egy igen kezdeteges munkaanyag „szivárgott” ki, mely nyilvánvalóan több módosítson is át fog még esni.

Keresés