Médiatudományi Intézet

RSS

Gyűlöletbeszéd a Twitteren

2012.12.06. 07:18 • Szeghalmi Veronika Franciaország, gyűlöletbeszéd, panasz, internet

Egy antiszemita Twitter-bejegyzés miatt gyorsított előzetes eljárást indított a párizsi ügyészség. A nyomozás egy internetes felhasználó ellen indult, aki „unbonjuif” (egyjózsidó) álnévvel uszító bejegyzést közölt a mikroblogon. A francia zsidó diákok uniója a blog szerzőjének azonosíthatóvá tételét, nevének felfedését követeli.

Az Antiszemitizmus elleni Nemzeti Iroda (BNVCA) a napokban feljelentést tett a vallási, faji, nemzeti, etnikai hovatartozás vagy származás miatt egy csoport vagy egy személy ellen diszkriminációra, erőszakra vagy gyűlöletre való nyílt uszító kifejezések használata miatt.  A feljelentés több, a Twitter-mikroblogon megjelenített antiszemita üzenetre vonatkozott, de az ügyészség végül csak egy bejegyzés ügyében indított eljárást.  Christiane Taubira igazságügy-miniszter egy közleményben nem is olyan régen arra hívta fel a figyelmet, hogy „minden rasszista és antiszemita tartalmú üzenetet büntet a törvény.” A Franciaországi zsidó diákok uniója közben kérelmezte az igazságszolgáltatástól, hogy kötelezze a Twitter üzemeltetőit az adatok kiszolgáltatására, amelyek alapján beazonosítható, hogy kinek a tollából származnak az antiszemita sorok. A bíróság gyorsított eljárásban intézkedik, a tárgyalást január 8-ra tűzte ki.

A francia jog a gyűlöletbeszéd, a gyűlöletkeltés ellen többszintű, összetett védelmet biztosít. A Büntető Törvénykönyv általánosságban kifejezi a megkülönböztetés tilalmát, és védelmet biztosít a megkülönböztető jellegű magatartásokkal szemben is: a személyek méltósága elleni bűncselekmények között tiltja a természetes személyek és tagjaikra tekintettel a jogi személyek közötti – a Büntető Törvénykönyv szerinti – különbségtételt a származásra, nemre, családi helyzetre, egészségi állapotra, fogyatékosságra, szexuális beállítottságra, politikai véleményre, egyesületi tevékenységre tekintettel, továbbá a valamely etnikai, nemzetiségi, faji vagy vallási csoporthoz való vélt vagy valós tartozás, vagy nem tartozás alapján. Ez a bűncselekmény akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető. Speciális védelmet nyújt az 1881. évi sajtótörvény, vagy más néven Gayssot-törvény (Loi du 29 juillet 1881 sur la liberté de la presse) és kifejezetten a rasszizmus elleni küzdelem jegyében elfogadott Pleven-törvény (Loi n° 72-546 du 1 juillet 1972) is, amely nyomán a sajtótörvény büntetni rendeli a gyűlöletbeszédet. Ez utóbbi értelmében büntetendő a származásukra, illetve etnikai, nemzeti, faji vagy vallási csoporthoz tartozásukra vagy nem tartozásukra tekintettel az egyes személyek, illetve a személyek egy csoportja elleni megkülönböztetésre, gyűlöletre, illetve „faji erőszakra” vonatkozó izgatás. A törvénnyel bevezetett módosítással és a csoportok sértetti pozíciójának elismerésével a sajtó útján elkövetett becsületsértés önálló tényállási elemévé emelte azt, ha a gyűlöletkeltést fajhoz, nemzethez, vagy valláshoz tartozás motiválta. A Gayssot-törvény alapán pedig büntetendő az a személy is, aki kétségbe vonja a Nürnbergi Katonai Törvényszék statútumának 6. cikke szerinti háborús bűncselekményeknek a 9. cikkben meghatározott háborús bűnösök, avagy francia vagy nemzetközi bíróság által háborús bűncselekmény miatt elmarasztalt személyek általi elkövetését.

A világhálón is fontos az emberi jogok védelme, ezért az interneten sem engedhető meg a származásra, nemre, családi helyzetre, egészségi állapotra, fogyatékosságra, szexuális beállítottságra, politikai véleményre, továbbá valamely etnikai, nemzetiségi, faji vagy vallási csoporthoz való tartozásra tekintettel a gyűlöletkeltő tartalmak közzététele, továbbítása. A gyűlöletbeszéd Európaszerte kiemelkedő probléma, ezért a hatóságoknak és az államoknak is fel kell lépniük terjedése ellen. A probléma azonban abban áll, hogy az egyes országok szabályozása gyakran túl tágan definiálja a gyűlöletbeszéd fogalmát, így a szabad véleménynyilvánítás álarca mögé bújva könnyen megkerülhetővé válnak a gyűlöletbeszéd tilalmára vonatkozó rendelkezések. A társadalmi feszültségek kinyilvánítása ellen nem lehet tökéletes szabályozást bevezetni, ugyanakkor az egyértelműen gyűlöletre uszító tartalmak tilalmazása szükségszerű.

Keresés