Médiatudományi Intézet

RSS

Gyűlöletbeszéd a sajtóban - vita a Médiatudományi Intézet kezdeményezésére

2012.11.14. 19:20

Nem tartják célravezetőnek a média tartalmi korlátozását a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében a sajtó képviselői.

A jelentősebb televíziók hírigazgatói és vezetői nem érzik magukat érintettnek a gyűlöletbeszéd kérdésében, és úgy vélik: a szabályokat olyan marginális sajtótermékek miatt szigorítaná a jogalkotó, amelyek most és a jövőben is kivonnák magukat a magyar jog hatálya alól.

E vélemények a Gyűlöletbeszéd és szabályozása a médiában címmel kedden Budapesten rendezett kerekasztal-beszélgetésen hangzottak el, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa Médiatudományi Intézete kezdeményezett.

Gyűlöletbeszéd a sajtóban - nyitókép

Tóth Szabolcs szerkesztő a Magyar Nemzet álláspontját képviselve azt mondta: nincs szükség gyűlöletbeszéd-törvényre, mert az a nyilvánosság szempontjából többet árt, mint használ. A gyűlöletbeszéd szerinte nem éri el azt a veszélyességi fokot, amely miatt korlátozni kellene a szólásszabadságot. Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának vezetője a tartalomszabályozás atombombájának nevezte az internetes oldalak fizikailag elérhetetlenné tételét. A szakmai etikai kódexek jelentőségét hangsúlyozta, és azt mondta: sem szervezetének, sem más sajtószervezetnek nincs kapcsolata a média azon szereplőivel, akik szóba kerülhetnek a gyűlöletbeszéd kérdésében. Kotroczó Róberttel, az RTL Klub hír főszerkesztőjével egyetértett abban, hogy a kifogásolt kuruc.info sokféle jogsértést követ el - például személyiségi jogokat vagy szerzői jogokat sért, bevételei után pedig nem fizet adót -, mégsem lép fel ellenük egyetlen hatóság sem. Weyer Balázs emiatt nem látta őszintének az ellenük irányuló próbálkozásokat.

Gyűlöletbeszéd a sajtóban - Koltay András, Médiatanácstag"Adósok vagyunk a gyűlöletbeszéd meghatározásában" - fogalmazott Szikszai Péter (Hír TV) aki szerint emiatt jelenleg "kevesen döntik el Magyarországon, hogy mi számít gyűlöletbeszédének". Példaként hozta a Jeszenszky-jegyzetet, amelyhez hasonló egyetemi jegyzet szerinte több is létezik, ám a média mégis ezt szerepeltette, évekkel annak elkészülte után. Szakmaiatlan megközelítésnek nevezte, hogy egy helyszíni riport gyűlöletet kelthetne, és úgy vélte: az legfeljebb kiegyensúlyozatlan lehet. Ezzel megvédte a Pesty Fekete Doboz filmjének a roma-magyar együttélésről szóló részét, amelyet a médiatanács nem, ám az ombudsman emberi méltóságot sértőnek ítélt.

Gyűlöletbeszéd a sajtóban - Tóth Szabolcs Töhötöm, Magyar NemzetA dokumentumfilmet bemutató Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírigazgatója, Gulyás István azt mondta: számos szabály határozza meg a közmédia működését, amely szerinte így a politikai korrektség maximumát tudja nyújtani. A Jeszenszky-jegyzet bemutatását egy politikai akció időzített megjelentetésének tartotta. Szerinte a gyűlöletbeszéd akkor fordul elő a médiában, ha szélsőséges és periférián lévő sajtótermékek "a B-középnek játszanak". Más esetben szerinte működik az önkontroll, ezért nem tartotta szerencsének a túlszabályozást, amely radikális megszólalásokat is szülhet szerinte.

Gyűlöletbeszéd a sajtóban - Weyer Balázs, Főszerkesztők FórumaGyörgy Bence (TV2) azt hangsúlyozta, hogy a sajtó munkatársainak kell felismerniük a gyűlöletbeszédnek tekinthető megnyilvánulásokat, és megfelelően kell kezelni azokat, például ki kell kihagyni a műsorból, ha közlésük kárt okozna. Sokkoló élményként említette az olaszliszkai esetet, amelyről azt mondta, hogy "elképesztő gyűlöletkeltésbe torkollt" a sajtóban. A Jeszenszky-jegyzettel kapcsolatban pedig azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a társadalom ne menjen el mellette szó nélkül.

Kotroczó Róbert is jól működőnek tartotta a médiumok belső szabályozását, míg Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszédet nemcsak a média, hanem a közszereplők is befolyásolják. "Ma már egy parlamenti képviselő is militáns kifejezéseket használ" - tette hozzá.

Jó Balázs, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző főosztályának helyettes vezetője ritkának nevezte a médiában előforduló, a gyűlöletkeltést érintő eseteket.

Gyűlöletbeszéd a sajtóban -A beszélgetés moderálója, Koltay András, a médiatanács tagja a tanácskozás céljáról újságíróknak elmondta: a hatóság akkor tudja megfelelően alkalmazni a jogszabályokat, ha a szakma szempontjait is ismeri. Ha a gyűlöletbeszéd nem lenne jelen egy társadalomban, az a szólásszabadság nagyfokú korlátozására utalna - mondta, hozzátéve: a gyűlöletbeszéd csak a diktatórikus államokban nincs jelen. A gyűlöletkeltő tartalmakat közlő internetes közlőkkel kapcsolatban azt mondta: a vitában is említett sajtótermék nem a magyar szabályozás alatt áll. Gyűlöletbeszéd a sajtóban - Bodonovich Jenő, NMHH, Média- és Hírközlési Biztos"Lennének közvetett, nyakatekert, nehézkes eszközök arra, hogy a hatóság fellépjen ezekkel szemben" - fogalmazott, hozzátéve: erről jelenleg is vita folyik az új büntető törvénykönyv és az ahhoz kapcsolódó jogszabálytervezetek kapcsán. Ezeket a vitákat le kell folytatni, és azokból a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak is le kell szűrnie a tapasztalatokat - mondta. Megjegyezte, hogy az internet szabályozásának kérdése a világon mindenütt probléma, univerzális kérdés, amelynek terén kiforratlan a szabályozás.

Forrás:MTI