Médiatudományi Intézet

RSS

Rádiózás a határon túl II.

2012.09.21. 07:23 • Apró István rádió, felmérés, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély

Szóltunk már az anyanyelvű rádióhallgatás erőteljes visszaszorulásáról a határon túli magyar népesség körében és említettük azt is, hogy a közszolgálati rádióadók – nyelvtől függetlenül – szintén jelentősen háttérbe szorultak a kereskedelmi adókkal szemben. Kérdés, hogyan viszonyulnak ezekhez a kérdésekhez a különböző társadalmi csoportok, illetve az identitás megőrzésére törekvő vagy az asszimiláció különböző fokán álló rétegek.
szerző: Apró István 

Az NMHH Médiatudományi Intézete által koordinált, a korábbi, azonos címet viselő bejegyzésben már említett, kutatás eredményei számos vonatkozásban igen összetett képet mutatnak:

 A magyar és többségi nyelvű rádióadókat tartalmazó faktorok alapján korcsoportok szerint például jelentősen megosztott összképet kaptunk, méghozzá a már ismert, az anyanyelvi médiahasználat szempontjából döntően negatív értelemben: a fiatal és középkorosztály tagjaira az átlagosnál kevésbé jellemző a magyar rádióműsorok hallgatása, és a regionális átlagok fölötti arányban jellemző rájuk, hogy többségi nyelven sugárzó rádiókat hallgatnak. Következésképpen elmondható, hogy jelenleg már csupán az 55 éven felüliek követik a regionális átlagokat meghaladó mértékben a magyar nyelven szóló rádióműsorokat. Mindez azt jelenti, hogy a felnövekvő generációk révén az anyanyelven való rádiózás belátható időn belül a mostani hallgatottság töredékére eshet vissza, és a határon túli magyarság információs terében a perifériára szorulhat.

A kérdezettek iskolai végzettsége szerint azt látjuk, hogy míg magyar nyelvű rádiókat átlag fölötti mértékben az erdélyi általános iskolát végzettek, illetve a kárpátaljai és a vajdasági diplomával rendelkezők hallgatnak, addig a többségi nyelven sugárzó rádiók műsorait a legkevésbé képzetteken kívül gyakorlatilag az összes többi kategóriát képviselők magasan a regionális átlagok fölötti arányban hallgatják. (Leginkább az erdélyi és kárpátaljai érettségizettek és diplomások.)

Hasonló társadalmi törésvonalak mentén alakul a rádiózás a válaszadók anyagi helyzete szerint mindegyik régióban: a főként anyanyelvi rádiókat hallgató szegényeken (és részben az alsó-középosztály tagjain) kívül mind a felső-közép anyagi helyzetűekre, mind a legtehetősebbekre sokkal inkább jellemző, hogy átlagon felüli mértékben hallgatnak többségi nyelvű rádiót, és átlaghoz képest kevesebb magyart. Az anyagi helyzettel kapcsolatban rögzített tendenciák ugyanúgy érvényesek munkapiaci helyzet szerint is: csupán a válságos helyzetű munkanélkülieket jellemzi az átlag fölötti arányú anyanyelvi rádióhallgatás, a népesség túlnyomó hányadát kitevő stabil munkapiaci helyzetűek, valamint az enyhe munkanélküli érintettségűek azonban inkább a többségi rádiók hallgatósága közé tartoznak.

Az egyes nemzeti identitás-, illetve általános értékrendtípusokba tartozók rádióhallgatási szokásai úgyszintén nagyon tanulságos megoszlásokat tükröznek, amelyek szervesen beleillenek az eddig vázolt összképbe: amíg a magyar nyelven sugárzó rádióadók népszerűsége mind a szilárd, mind a megtagadó nemzeti identitástípust alkotók esetében csupán átlag körülinek mondható – tehát a magyarságukat őrző rétegek sem hallgatják ezeket magasan a regionális átlagok fölött –, addig a többségi nyelvű rádiókat a megtagadó/defenzív identitásúak sokkal nagyobb gyakorisággal kísérik figyelemmel.

Az anyanyelven való rádióhallgatás és az úgynevezett értékrendtípusok közötti összefüggés is jelentős: mind a fogyasztói, mind a toleráns értékrenddel bírók mélyen átlag alatti arányban hallgatnak csupán magyar nyelvű rádióműsorokat, a többségi nyelvűeket viszont annál inkább (különösen a sikert, az anyagi haszonszerzést stb. értékrendjük centrumába állítók). Miután jelenleg már e két típus képezi a vizsgált közösségek túlnyomó – és egyre inkább gyarapodó – többségét, a közeljövőben a velük kapcsolatban bemutatott negatív tendenciák további térnyerése várható, amit egyre kevésbé lesz képes ellensúlyozni az, hogy a konzervatív értékrenddel bíró határon túli magyar rétegek rádióhallgatási szokásai egyelőre az anyanyelven való rádiózás dominanciáját jelzik.

Keresés