Médiatudományi Intézet

RSS

Míg a Youtube a robotok felügyelete alá helyezi a felhasználókat, addig a zsarolóvírusok egyre kifinomultabb módszerekkel bénítják le a hálózatokat 2017-ben

2017.08.09. 11:48 • Varga Árpád gyűlöletbeszéd, YouTube, Google, számítástechnikai bűnözés, véleménynyilvánítás

A Youtube és a Google defamáció és gyűlöletbeszéd elleni küzdelmének talán legfontosabb lépései zajlanak az idei évben, mely algoritmusainak fejlesztésén keresztül az extrém videók, álhírek és gyűlöletkeltő cikkek terjedésének visszaszorítását tűzte zászlajára. Az internet másik féltekén ugyanakkor eddig nem látott módon terjednek a tartalomkorlátozó vírusok, melyek a számítógépes rendszerek sérülékenységeinek kihasználásával igyekeznek profitteremtő képességüket maximalizálni. A két – talán az idei internetes közösséget leginkább érintő – változás látszólag teljesen elszigetelt jelenség, ugyanakkor nagyon fontos tanulságokkal szolgál az internet fejlődési irányainak tekintetében: az online világ kiépített rendszerei egyre inkább elszakadnak a „szabad internet” koncepciójától és jogi szabályozás után kiáltanak.

1.jpg

kép forrása

A kérdés tisztázásához meg kell néznünk, miben rejlik ezen események jelentősége. A korábbi blogok során is jeleztem már, hogy a Youtube és a Google célul tűzte ki a gyűlöletbeszéd és becsületsértés, valamint egyéb szélsőséges írott és képi anyagok hatékony eltávolítását. Ehhez jelenleg nem az emberi munkaerővel történő, szabályok szerinti, de mégis szubjektív rendszert választotta, hanem kifejlesztett egy olyan automatikus eltávolítási rendszert, mely még a zászlók (sértő tartalmakat jelölő lehetőség) megjelenése előtt képes eltávolítani a nemkívánatos tartalmat. Ezzel a Youtube talán az eddig létező leggyorsabb szűrőrendszerrel rendelkezik, hiszen képes a körülbelül percenként 400 órányi feltöltött tartalmat rövid idő alatt elemezni és a törölt tartalmak 75%-át még azelőtt eltüntetni, hogy azt bármelyik felhasználó is sértőként jelölné meg. E gyakorlat kialakítása során a Youtube számos civil szervezettel egyeztetve hozta létre algoritmusának standardjait annak érdekében, hogy jobban megértse, mely tartalmak jelentenek globális problémát. A Google emellett külön hangsúlyt fektet a nem jogsértő, de aggályos tartalmak korlátozására is, így a szélsőségesen vallásos és felsőbbrendűséget hirdető videók is egy ún. „korlátozott állapotba” kerülnek. A Youtube szóvivője szerint e tartalmakat nem fogja sem ajánlani, sem pénzzé tenni a videó-megosztó, illetve olyan lehetőségek sem lesznek elérhetők, mint például a komment írása e tartalmakhoz kapcsolódóan. A platform egyébként ígéretes újításáról azonban érdemes elmondani, hogy a szigorú szűrés ötlete valószínűleg az olyan nagy márkanevek, mint a Pepsi, a Walmart, vagy a Johnson & Johnson szerződésbontása következtében bontakozott ki. E cégek ugyanis nem kívántak szélsőséges tartalmak környezetében megjelenni.

Míg előbbi hír inkább specifikus, s az internet mechanizmusai iránt nagyobb mértékben érdeklődők számára ismertős, addig a zsarolóvírusok az egész globális, így a magyar médiát is megmozgatták. Heteken keresztül olvashattunk a Wannacry és a NotPetya vírusok terjedéséről és számos rémhírt hallottunk az áldozattá vált hálózatokról is. E vírusok összességében 4 milliárd dolláros kárt okoztak, miközben zárolták többek között az ukrán kormány, a Merck gyógyszergyártó cég szervereit és a csernobili sugárzásfigyelő rendszert is. Érdekesség, hogy a két vírus nagyobb részt nem a készítői számláját gazdagította az összegekkel. A feloldásért a WannaCry 149,545 dollárt, míg a NotPetya már csak mindössze 11,181 dollárt volt képes behajtani. Az előbbi vírus elterjedése ugyan hosszabb ideig zajlott, a cégek, illetve magánszemélyek egyre kevésbé fizették meg a feloldáshoz szükséges összeget. Azok jobbára adatmentő cégekhez fordultak, vagy egyszerűen lemondtak adataikról. Az informatikai bűnözés e formáját egyre inkább a „doxing” kifejezéssel illetik, mely magában foglalja az adatok elsajátítását és azokat zaklatásra, zsarolásra történő felhasználását egyaránt. Ilyen cselekmény volt például múlt héten az HBO 1,5 Terabájtnyi adatának, köztük a Trónok Harca újabb részének ellopása is, mely szintén zsarolási alapot biztosított az elkövetők számára.

A világszerte terjedő támadások elkövetőit tekintve folyamatosak a találgatások, konkrétumok azonban még nem láttak napvilágot. Számos szakértő a WannaCry vírust az Észak-Koreai állam által támogatottnak, míg a NotPetya-t orosz illetékességűnek véli.

E két eset elsősorban az internet fejlődésének irányát, illetve a veszélyek kettéágazásának tendenciáját mutatja. Míg az internet mint felület az azon elérhető tartalmak szempontjából, addig az internet mint architektúra a rendszerek elleni támadások okán kerül a sérülékenység középpontjába. A két probléma természetében ugyan eltérő, mégis az online térben lévő hibák összességére ad rálátást. Jelzi számunkra, hogy a közösségi internethasználtat jelentős változásoknak van kitéve, melyre rendszerszintű megoldások szükségesek. Egyrészt kérdéses, hogy a tartalomszabályozás mely irányba tolható el: a Google szabályai alapvetően a polgári jog keretein belül mozognak, mindazonáltal a sértő tartalmak meghatározásának kritériumait saját, diszkrecionális jogkörében végzi el. Így az internetes vállalatok maguk határozhatják meg, mely szemlélet, illetve nézetrendszer szerint rangsorolják tartalmaikat és mely szervezetek, hirdetők preferenciáinak engednek. Esetünkben ez a nagyvállalatok véleményének követésében merül ki a profitok megtartása érdekében.  Erre azonban bizonyos szintű állami szabályozás szükségeltetne, mely ugyanakkor felveti a túlszabályozottság kérdését és a piaci verseny csorbításának lehetőségét is. Másrész viszont a zsarolóvírusok elterjedése a hálózatok világszintű sérülékenységét helyezi terítékre. A már nemzetközi diplomáciai szinteken is megjelenő hacker tevékenység ugyanis az internetes „közbiztonság” meglétének kérdését feszegeti. Az internet, melyen a veszélyeket gyakran tőlünk távol esőnek kezeljük lassacskán a magánemberek mindennapjainak részévé is válik e támadásokon keresztül. A kórházakat, infrastruktúrákat üzemeltető rendszerek bedőlésével pedig valós közbiztonsági problémákkal is fenyeget.

Összességében a két irány - eltérő súlyban ugyan, de – kiemelt veszélyekkel fenyeget. Egyik a jog és a demokratikus véleménynyilvánítás csorbítása szempontjából, másik az állam által kötelezően nyújtott védelem hiányából fakadóan okozhat problémákat a társadalom internetet használó részének védelmében.

Keresés