Médiatudományi Intézet

RSS

Jelentés a romániai sajtóról

2017.06.07. 14:54 • Apró István Románia, médiapluralizmus, sajtó

2017. május közepén tették közzé Romániában, A médiapluralizmusra leselkedő kockázatok az Európai Unióban és ezen kívül (MPM) című jelentést, amelyet a Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központ készített az Európai Unió támogatásával. A kutatáshoz, egységes kérdőív segítségével, 2016 májusa és októbere között gyűjtötték az adatokat. A kutatás legmarkánsabb megállapítása az, hogy a romániai sajtó nem tölti be a korrekt tájékoztatásra vonatkozó, alapvető társadalmi szerepét.

romániai sajtóKép: erdely.ma

A jelentés szerint a romániai média gyakran válik bizonyos kereskedelmi és politikai érdekek szócsövévé, áthágva a pontos, kiegyensúlyozott és teljes körű tájékoztatás elvét. A médiapluralizmus és a sajtószabadság kockázati indexét négy fő tematika mentén vizsgálták: az alapvédettség, a piaci pluralizmus, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás. Az alapvédettség alatt a jogszabályi kereteket kell érteni és ezen a téren a jelentés nem is talált komolyabb hiányosságokat. A román törvények elvileg garantálják a média megfelelő működését, sokszor baj van viszont a törvény betűjének végrehajtásával, betartásával. A jelentés szerint ezen problémák nagy részét a gazdasági-társadalmi körülmények és a román állami intézmények (igazságügyi intézményhálózat, közigazgatás) strukturális problémái gerjesztik.

A második kategórián belül, a piaci pluralizmus tekintetében, a jelentés szerint magas kockázati indexet (72%) generál az a körülmény, hogy nem létezik megfelelő jogszabálykeret a médiatulajdon koncentrálásának korlátozására. Még ennél is magasabb kockázati indexet (79%) okoz, hogy a tulajdonosi csoportok kereskedelmi szempontok szerint befolyásolják a tartalmat.

A legtöbb baj azonban a politikai függetlenségre vonatkozó kategóriával kapcsolatos. A jelentés szerint a romániai médiapluralizmusra a legnagyobb veszélyt a politikai függetlenség hiánya jelenti. Ennek okai a jogszabályi keretre, a médiapiac rendellenességeire és az állami intézmények részrehajlására vezethetők vissza. A kategória mutatói közül háromnak a kockázati indexe 80% fölött van: a médiumok politikai ellenőrzése (88%), a kiadói függetlenség (81%) és a közmédiumok irányítása és finanszírozása (92%).

A társadalmi befogadás kockázati indexét 54%-ra becsülték. A társadalmi befogadás mutatói arra vonatkoznak, hogy milyen mértékben férnek hozzá a médiatermékekhez a különböző társadalmi csoportok. A kisebbségekre, illetve a nőkre vonatkozó index közepes (38%). A nemek közötti egyenlőtlenség jól érezhető a hírek tartalmában, valamint a közmédiumokban elfoglalt vezető tisztségek számát illetően is, ahol a nők erősen alulreprezentáltak (a hírszerkesztés az egyetlen olyan terület, ahol a nők száma meghaladja a férfiakét). Magasabb kockázati indexet regisztráltak a fogyatékkal élőknek a médiatermékekhez való hozzáférését illetően (63%), mely területen a jogszabályi keretnek jelentős hiányosságai vannak, illetve a jelbeszéddel vagy a feliratozással való párhuzamos kommunikációt illetően. Az alacsony szintű digitális kompetenciák, valamint a korlátozott internet-hozzáférés okozza a médiakompetencia magas (81%) kockázati indexét.

A jelentés következtetései szerint a nehéz általános gazdasági helyzet közepette Romániában a toborzással, az alkalmazással és a munkahelyek stabilitásával kapcsolatos tényezők gondot jelentenek az újságírói szakmát illetően. Ezt felerősíti a kiadói függetlenséget szavatoló intézményes háttér hiánya, mind a főszerkesztők, mind az újságírók nagyobb csoportjai tekintetében. A létező etikai kódexek nem kötelező jellegűek, és a közmédia alkalmazottjait leszámítva, az újságírók jelentős többsége nem tagja aktív szakmai szervezetnek vagy szakszervezetnek, amelyek általában gyengén képviseltetik magukat Romániában. A jelentés készítői megállapítják, hogy a médiatulajdonosakat semmi sem kötelezi a kiadói függetlenség biztosítására, és nem vonatkoznak rájuk sajátos összeférhetetlenségi kritériumok sem. Ez a tény tovább bátorítja a tulajdonosokat, hogy mögöttes céllal birtokoljanak médiumokat, amelyekkel különböző politikai, gazdasági előnyökhöz juthatnak.

Keresés