Médiatudományi Intézet

RSS

A Médiatudományi Intézet hírei

A digitális rádiós átállás helyzete Európában – készülékpenetráció, hallgatói igények és együttműködés mindenek felett

2017.03.06. 14:09 • Nyakas Levente DAB, digitális átállás, rádió, készülékpenetráció

Az EBU Médiakutatási Szolgálata immáron második alkalommal jelentette meg az európai digitális rádiózás fejlődésével kapcsolatos jelentését, melynek eredményei azt mutatják, hogy a sok fejlesztendő területen csak az érdekeltek együttműködése jelentheti a sikeres átállás kulcsát.

digitális átállás

Kép forrása

Európa 24 vizsgált országában a digitális földfelszíni rádiós kínálat (1206 darab csatorna) 70%-át magán rádiók adják, 30%-át pedig közszolgálati csatornák – állapítja meg a jelentés. A viszonylag széles kínálat egyrészt a regionális és helyi (pl. Dánia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Norvégia), másrészt ultra-lokális (kisközösségi) rádiók (pl. Svájc) indulásának, harmadrészt pedig az idősebb korosztály mint célcsoport felfedezésének köszönhető, akikre alapozva tematikus zenei és talk rádiók indulhattak a közelmúltban (pl. Németország, Svájc, Dánia, Norvégia).

A pozitív képet ugyanakkor lényegesen rontja egy másik adat: az összes csatorna 70%-át simulcast terjesztik! A párhuzamos analóg és digitális terjesztés egyik legfőbb oka a gyér vevő-készülékpenetrációban keresendő. A digitális átállás egyik legfőbb buktatójára az ezzel foglalkozó szakemberek már évtizedekkel ezelőtt is felhívták a figyelmet. A jelentés ugyanakkor a rossz adatok mellé jó példákkal is szolgál a készülékellátottság növelésére.

A digitális rádiós vevőkészülékek penetrációja – hasonlóan a digitális televíziós átálláshoz – elősegíthető olyan szabályozással, mely megtiltja a digitális tunerek nélküli készülékek kereskedelmi forgalomba hozatalát (ld. pl. Franciaország, hasonló szabályozás várható Németországban és Hollandiában).

Szintén elősegíti az átállást a készülékek fogyasztói körben történő elterjesztésének egy sajátos módja. Itt arra gondolunk, hogy ha a mára már fogyasztói körben általánossá vált okos telefonokba kerülnek digitális vételre képes tunerek. Éppen egy éve annak, hogy sikerült kifejleszteni az első ilyen DAB+-os eszközt, mely már kereskedelmi forgalomban is kapható.

Az átállást az sem segíti, hogy noha digitális rádió vevő-készülékek száma nő a kereskedelmi forgalomban, ugyanakkor fokozatos visszaesést mutat a rádiókészülékek vásárlása, mindeközben az analóg készülékek iránti igény állandónak tekinthető. Csak Norvégiában haladja meg a digitális vevőkészülékek eladása az analógokét, a többi országban előbbiek eladása 35-43% között van.

A készülék-fronton az egyik kitörési pontot az autóipar jelenti és jelentheti is a jövőben. Azokban az országokban, ahol digitális rádiózás egyre jobban jelen van (Németország, Olaszország, Hollandia) növekedés mutatkozik az autóba alapfelszereltségként szerelt digitális rádió vevőkészülék számában. A cél ezen a területen, hogy minél jobb felhasználói élményt nyújtsanak, és így biztosítsák az – internetes tartalmakkal kiegészített – rádiózás elsőbbségét az autókban.

A sikeres átállás további kulcs tényezője a jelentés szerint – az előbb már említett – internetes on-demand tartalmakkal való verseny/együttélés eredménye. A vezető piacokról származó tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a DAB rádiózás el kezd növekedni, ott az internet alapú rádiózás lemarad, és utóbbi csupán egy többletszolgáltatásként jelentkezik azok számára, akik nagyon speciális igényekkel rendelkeznek.

Az átállás másik kulcsa a fogyasztói igényeknek megfelelő kínálatban keresendő. Ahol megfelelő a készülékellátottság, ott az analóg FM műsorszórás lekapcsolását olyan körzetekben kezdik el, ahol a legjobb a digitális kínálat. Ez történt 2017 januárjában Norvégiában, ahol az országos FM adást év végéig mindenhol megszüntetik. Az olaszországi Dél-Tirolban is ennek az elgondolásnak a mentén fognak lekapcsolni több adót.

Összhangban az előbb mondottakkal, az EBU rádiózásért felelős igazgatója, Graham Dixon még 2015-ös WorldDab konferencián fogalmazott úgy, hogy nagy érzékenységet kell mutatni a fogyasztói igények irányába. A DAB egyik nagy lehetősége ugyanis az eddig ki nem szolgált közönség elérésében rejtőzik. Így követendő stratégia kell hogy legyen az eddig szolgáltatással le nem fedett rések betömése a hallgatók kiszolgálásának fejlesztése mellett.

Szintén a jelentéssel cseng egybe Dixon azon megállapítása is, hogy a rádiós iparágat a közönség internethasználatból származó tapasztalatai ösztönözik a megújulásra, hiszen új elvárások mutatkoznak a közönség részéről pl. azzal, hogy sokkal személyre szabottabb kiszolgálást várnak, és azonnal minden információt tudni szeretnének arról, amit hallanak.

Az utóbbi tényezővel kapcsolatosan azonban nem jó hír, hogy a fiatal, digitális technológiát használó hallgatók esetében nem sikeres a műsorszórás, inkább az online rádiózást preferálják. Ez azért is aggasztó, mert éppen a fiatal generáció az, amely az új technológiákat (ide sorolható a digitális rádiózás) nagy lelkesedéssel fedezi fel, és használja. Azaz a fogyasztói igényekre való reflektálás terén is bőven van tennivaló.

Keresés

A Sajtó 1927–1947

Sajtó folyóirat (logó, 290x67px)

Tudományos folyóirat a sajtó és a hírszolgálat jogi, gazdasági, szociális, műszaki és történelmi kérdéseiről – teljes digitalizalt anyag.

Magyar sajtójogi szabályok annotált gyűjteménye 1848-1989

Az adatbázis az 1848 és 1989 közötti magyarországi sajtóra vonatkozó törvények, törvényerejű rendeletek, különböző állami szervek rendeleteit, rendelkezéseit, határozatait, utasításait stb., összefoglalóan: sajtójogi szabályait tartalmazza.

A sajtójogi szabályok címe és szövege között jól elkülönítve, dőlt betűvel tartalmi összefoglalás olvasható, továbbá megtalálható a keltezés vagy a hatálybalépés napja, a módosított vagy hatályon kívül helyezett korábbi jogforrás száma, illetve a kiegészítő, módosító vagy hatályon kívül helyező jogforrás száma is.

Tovább >>

A Médiatudományi Intézet a Médiatanács, valamint az NMHH munkáját segítő, szakmai elemzéseket és a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatásokat végző önálló szervezeti egység. Szakmai kiadványokat jelentet meg és konferenciákat, műhely-beszélgetéseket szervez, egyeztetésekben vesz részt (pl. Közszolgálati Kódex egyeztetése), illetve ellátja a Médiatanács által a számára meghatározott egyéb feladatokat.